Herald Tribune
A globális amerikai lapban Judy Dempsey, az újság berlini irodavezetője a címoldalon kezdődő, terjedelmes cikkében foglalkozik a Galileo-terv, az Európai Unió helymeghatározó navigációs rendszerének kudarcával azon hír alkalmával, hogy az Európai Bizottság véget vet a magánipar részesedésének a projektben. Európa technológiailag legnagyratörőbb műszaki terve vitákba torkollott a finanszírozás, a munkahelyek és a vezetői szerkezetek kérdéseiben. A bizottság várhatóan azt javasolja, hogy a projekt 9,5 milliárd eurós költségét teljes mértékben a közszféra finanszírozza. Az ok: az unió életben akarja tartani a Galileo-programot, amely a meglévő amerikai és orosz, illetve a készülő kínai műholdas navigációs rendszerrel versenyezne. A Galileo eddig már 1,2 milliárd euróba került, de ennek ellenére az annak megvalósítására kitűzött egyetlen határidőt sem tudták tartani. A magáncégekből álló konzorcium (a francia Alcatel-Lucent és a Thalys, a német–francia EADS, az olasz Finmeccanica, a spanyol AENA és Hispasat, a brit Inmarsat és a német TeleOp) az egymással folytatott vitákon kívül nem sok eredményt tudott felmutatni. Wolfgant Tiefensee német közlekedési miniszter arról panaszkodott, hogy a projekt zsákutcába került. Kiderült, a konzorcium nemigen akart rövid távú kockázatokat vállalni anélkül, hogy garantálták volna befektetésük megtérülését. Ezenkívül Németország, Franciaország és Spanyolország is a színfalak mögött erős lobbitevékenységet folytatott saját nemzeti érdekeik előmozdításáért. A spanyolok munkahelyeket akartak, a németek azt, hogy a Galileo székhelye München legyen. Eközben az oroszok teljes sebességgel haladnak előre Glonassz-rendszerükkel, és a kínaiak is igen jelentős összegeket fektetnek be a műholdas rendszerük üzembe állításába.
*****
Az amerikai demokrata párti törvényhozók egyre inkább ágáll-nak a rakétavédelmi pajzs európai kiterjesztése ellen, olvasható a lap másik, szintén címoldalon kezdődő cikkében. A kongresszus demokrata párti többsége máris meg kívánja nyirbálni a védelmi rendszer kiadásait. A tervek szerint a rendszer 2012-ben lenne üzembe helyezhető. A célja elsősorban az, hogy az Iránból érkező ballisztikus rakéták ellen nyújtson védelmet. Szakértők szerint Irán 2010 és 2015 között állíthatná hadrendbe rakétáit.
DZIENNIK
„Lengyelellenes, rettenetes sztereotípiákat ábrázolnak” – mondta a lapnak Ilona Dworak-Cousin, a lengyel Izrael Barátai Társaság elnöke arról a képregénysorozatról, amely a Háárec izraeli napilapban jelent meg néhány napja. A Lengyelországban nagy felzúdulást kiváltó rajzok alkoholistának és antiszemitának állítják be a lengyel társadalmat. A képregény ellen Agnieszka Magdziak-Miszewska tel-avivi lengyel nagykövet is tiltakozott, de az újság közölte, nem kér bocsánatot.
origo.hu
Magyar Péter 10 leggyalázatosabb mondata
