Valószínűleg még az idén tanúi leszünk az egyik legnagyobb nemzetközi diszkontlánc látványos magyarországi belépőjének – piaci hírek szerint első körben 20-25 élelmiszerüzlettel debütál hazánkban az Aldi. A cég első logisztikai központjának építését a nyáron fejezi be Biatorbágy határában.
Az M0-s és az 1-es főút közötti 54 hektáros Hungarocommercial Park közel felén két éve épül a hétezer négyzetméteres központi iroda és az összességében hatvanezer négyzetméteres területen fekvő raktárépület. A komplexum – a Világgazdaság információi szerint – 50 millió euróba kerül. Áruház itt nem lesz, de a jövőben országszerte 400 üzlet nyitását tervező diszkontóriás összesen 1,3 milliárd eurót, vagyis nagyjából 300 milliárd forintot költ a magyarországi terjeszkedésre.
*
A 15 országban 6600 boltot működtető lánc hazánk után Görögország meghódítására készül. A magyarországi logisztikai központban már a belső munkálatok folynak – erősítette meg a piaci információt lapunknak Dömötör Béla, a biatorbágyi önkormányzat településfejlesztési bizottságának tagja.
Európa diszkontóriása itteni terjeszkedését osztrák érdekeltségein keresztül menedzseli: a hálózatot a Helmut Hofer GmbH és a Brunner Handels GmbH jegyzi. Elképzelhető, hogy Aldi helyett nálunk is a közismertebb Hofer néven futnak majd az üzletek. A két osztrák vállalkozás 2005 novemberében alapította az Aldi Magyarország Holding Kft.-t és az Aldi Magyarország Ingatlan Kft.-t 3-3 millió forinttal. A tavaly januárban 200 ezer forinttal létrehozott, a magyar hálózatot építő Aldi Magyarország Élelmiszer Bt.-ben aláírási joga egyelőre csak ennek a két gazdasági társaságnak van.
A napokban rendezett állásbörzéken kiderült: a társaság több nagyvárosban – Budapesten, Győrben, Veszprémben, Zalaegerszegen, Pécsett, Szegeden, Debrecenben és Miskolcon – rendez be regionális központokat, és itt nyílnak meg az első élelmiszerdiszkontok is. A cég néhány hete folyamatosan jelentet meg hirdetéseket üzletvezetői állások betöltésére, ezekhez több hónapos külföldi felkészítést ígér. Információink szerint tavaly ősszel már sor került egy toborzásra: jellemzően multicégek hazai vállalkozásaiban dolgozó fiatal középvezetőket csábított át magához az Aldi, akiket Ausztriában, különféle tréningeken az üzlethálózatra vonatkozó legapróbb tudnivalókkal is megismertettek. Most többek között mérlegképes könyvelőt, bolthálózat-fejlesztési asszisztenst, konyhai alkalmazottat keresnek. Ezenkívül eladó vagy kiadó ingatlanokra vadásznak: a több mint 15 ezer lakosú települések 10 ezer négyzetméter feletti telkeit vásárolnák fel. Piaci pletykák szerint a vállalat már most több mint két tucat ingatlannal rendelkezik az ország több pontján, amelyek beépítését egyszerre kívánja elkezdeni. Megkérdeztük az Aldi áruházakhoz ingatlant kereső IDAG Hungária Ingatlanfejlesztő Kft.-t a beruházások mostani állapotáról és a jövőbeni tervekről. Andrakovics Gábor ügyvezető kérdéseinket továbbította az Aldi felé, egyúttal jelezte: az anyavállalat eddig sem nyilatkozott a sajtónak, így most sem tartja valószínűnek, hogy konkrétumokat tudunk meg a cégtől. Marad tehát a várakozás és a találgatás.
Elemzők szerint az élelmiszer-kereskedelemben az agresszív terjeszkedést végző diszkontláncok szerepe folyamatosan nő. A szaknyelven hard diszkontoknak nevezett kereskedelmi cégek közös jellemzője, hogy rendkívül szűk termékválasztékkal (900–1500 termékkel), ugyanakkor meghökkentően alacsony árakkal működnek. Itthon a Penny Market és a Lidl használja ezt a formát, s hamarosan az Aldi folytatja a sort. A hazai kiskereskedelem egyik jelentős, piacot átrendező eseménye a Lidl magyarországi belépése volt 2004-ben, amikor 12 áruház nyitotta meg egyszerre kapuit. A lánc főleg a már huzamosabb ideje jelen lévő más hálózatoktól hódította el a vásárlókat és jelentős felfordulást okozott. A Lidl egyelőre nem foglalkozik az Aldival, saját terjeszkedésével van elfoglalva: most nyitja hetvenhatodik áruházát Székesfehérváron.
– Elismerjük, az Aldi konkurenciát jelent majd a magyar piacon – mondta Horváth Tamás, a Lidl képviselője lapunknak –, de az árversenytől nem félünk.
A hard diszkontok hazai térhódítását elsősorban a vásárlók pénztelensége segíti, s az, hogy az ár fontosabb mindennél. Manapság ez a tendencia fokozódik: az emberek pénztárcája apad, így inkább az olcsó, ám időnként megkérdőjelezhető minőség felé fordulnak. Az Aldi két alapítója Németország harmadik és negyedik leggazdagabb embere, méghozzá úgy, hogy a hírek szerint minden eladott termék után mindössze egy cent hasznuk van. A világon az első diszkontáruházat ők nyitották 1962-ben Németországban, ahol ma az európai értékesítés 40 százaléka bonyolódik. Ez egyben azt is jelenti, hogy az eladások nagyobb része Németországon kívül zajlik – állapítja meg az AC Nielsen piackutató vállalat. Az Aldi hetente 5 üzletet nyit Európában, és ezt a tempót már tizenkét éve tartja. A Lidl 6 üzletet nyit hetente, szintén tizenkét éve. Ez a piackutató szerint azt jelenti, hogy 2008-ig a két óriás együttesen 2500 új üzletettel erősödik.
A magyar kereskedők úgy vélik, az Aldi megjelenésével a hazai kisboltok sora megy tönkre. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára úgy fogalmazott: a nemzetközi élelmiszerláncok a 90-es évek elején kezdtek beszivárogni hazánkba, s a folyamat ugyan lassult, de nem állt meg. – A mai forgalom már nem bírja el az újabb üzletláncokat, ezért az Aldi megjelenésének vesztesei a még talpon lévő független kiskereskedők lesznek – jósolta a szakértő. Három-négy éve százával szűnnek meg a kisboltok, miközben a szupermarketek és a diszkontok dinamikusan bővülnek. Az élelmiszerüzletek száma 2002-ben 53-54 ezer volt, amely mostanra 45 ezerre csökkent. Eddig két nagy folyamat zajlott le a hazai élelmiszerpiacon. Először a Cora és a Profi hálózatot is működtető Delhaize-csoport vette meg a Julius Meinltől a Csemege-hálózatot, majd a Billa üzleteket felvásárló Spar Magyarország szerezte meg a Kaiser’s-láncot is. Ugyanakkor a hazai hálózatok is erősödnek, mint például a Coop, a CBA és a Reál. A főtitkár szerint nekik esélyük is van a talpon maradásra, de központi támogatással még biztosabban vehetnék fel a versenyt a külföldi óriásokkal szemben.
Így látja Murányi László, a Coop Hungary Zrt. vezérigazgató-helyettese is. – A magyar láncok soha nem kaptak célzott támogatást, mert a kormány részéről az a hozzáállás: szabad piaci verseny van, boldoguljon mindenki, ahogy tud – mondta a vezető. A Coophoz tartozó magyar vállalkozókat a jelenlegi uniós pénzektől is távol tartják a szigorú pályázati feltételek.
origo.hu
Szánthó Miklós levelet írt David Pressman távozó nagykövet-aktivistának
