A NATO kiállt a rakétapajzs mellett

Győzött a rakétapajzs: tegnap lezárult tanácskozásukon egyetlen kritikus hang nem hallatszott a NATO-tagországoktól az amerikai rakétavédelmi tervet illetően, amelynek célja, hogy Lengyelországba tíz elfogórakétát telepítsenek, és a Cseh Köztársaságban célkövető radart építsenek. Egyes tagállamok korábban aggódtak, mert a pajzs törést okozhat az Oroszországgal fennálló kapcsolatokban. A szövetség védelmi miniszterei lényegében felsorakoztak az amerikai álláspont mögé, miszerint Irán ballisztikusrakéta-programja kockázatokat jelent az Egyesült Államokra és Európára nézve. A NATO jövő februárra tanulmányt készít, amely azt vizsgálja, hogy saját védelmi rendszere miként illeszthető a nagy hatótávolságú amerikai rakétavédelmi programba. Robert Gates amerikai védelmi miniszter jelen lévő orosz kollégájának, Anatolij Szergyukovnak elmondta, a Moszkva által felajánlott azerbajdzsáni radart Washington a védelmi pajzs kiegészítő részének tekinti.
A tanácskozást követő sajtótájékoztatóján Szekeres Imre magyar honvédelmi miniszter kijelentette, jó esélye van annak, hogy több NATO-ország, közöttük Magyarország által beszerzendő C–17-es katonai szállítógépek bázisrepülőtere Pápa legyen. Magyarország kész a honvédség által már nem használt technikai eszközöket az afgán hadsereg rendelkezésére bocsátani – közölte a tárcavezető.
Lapunk kérdésére, hogy a svéd televízióban a Gripenekkel kapcsolatban feltárt pénzügyi visszásságokat megvitatta-e elődjével, Juhász Ferenccel, a miniszter azt felelte, hogy a parlamenti vizsgálóbizottságban ez ügyben hétfőn döntés születik.