Esély

Messze még a Fenyő-gyilkosság nyomozásának vége, annyit azonban kijelenthetünk: van esély arra, hogy megkerülnek a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legszövevényesebb bűnügyének szereplői. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai a napokban utaztak a déli határra, hogy a szerb rendőrségtől átvegyenek egy DNS-azonosításra alkalmas mintát attól a bebörtönzött albán férfitól, akit a rendőrség a Vico-birodalom vezetője, Fenyő János gyilkosának tart. Ha a minták megegyeznek az 1998. február 11-én, a Margit körúton történt kivégzés helyszínén talált biológiai maradványokkal, akkor a nyomozó iroda életvédelmisei elmondhatják: „ő a mi emberünk”. Ebben az ideális esetben indul be ismét az igazságszolgáltatás gépezete: újabb jogsegélykérelmek útján hallgathatják majd ki az akkor már a gyilkosság elkövetésével megalapozottan gyanúsítható albánt. A nyomozás innentől kezdve szigorú taktikai ütemterv alapján folyik majd, ugyanis az NNI munkatársai az elkövetőtől szeretnének eljutni a megbízóig.
A folyamat igen hosszadalmasra nyúlhat, hiszen ha hihetünk a döglött ügyek osztálya egykori vezetőjének, Kovács Lajosnak, akkor a bérgyilkosságban legalább 10-15-en benne voltak. A rendőr ezredes korábban elmondta, hogy miért tartja unikumnak a Fenyő-ügyet. Szerinte az áldozat személye sem volt mindennapi. „Fenyő János hatalmas médiabirodalmat vezetett, közismert ember volt, s ennek ellenére ilyen nyilvánosan, a nyílt utcán, ilyen agresszíven, tüntetően, látványosan, gátlástalanul még nem végeztek senkivel. Mondhatom azt: a praxisomban találkoztam jó néhány gyilkossággal, ilyennel azonban még nem.” A ma már nyugdíjas nyomozónak meggyőződése, hogy üzleti elszámolási vita vezetett a maffiamódszerrel végrehajtott bérgyilkossághoz.
Azt leszögezhetjük, hogy ugyan robbantásokba és lövöldözésekbe már a kilencvenes évek elején-közepén is jó néhány vállalkozó és maffiózó belehalt, de egy olyan kaliberű ember megölése, aki a pénzéből gyakorlatilag pártokat finanszírozott, és az ország egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb vállalkozójaként tartották számon, azért abban az időben sem volt szokványos. Azóta eltelt csaknem tíz év, elkövették az évszázad legdurvább bankrablását, a mórit, ahol nyolc ártatlan ember veszett oda, s amelyben csaknem öt évig nem láttunk tisztán. A sajtó egy része az orosz alvilághoz köthető, titkos üzleti tranzakció tragikus végkifejletének tudta be a bankrablást. Most azonban úgy tűnik, hogy csak egy szimpla pszichopata járt hasonszőrű társával a móri bankban.
Ennél azért már a kezdetektől lényegesen egyszerűbbnek tűnt a Fenyő-gyilkosság indítéka. Úgy hírlik, hogy a rendőr nyomozók is évek óta tudják, mi történt. Csakhogy az egy dolog, mit tudnak, az meg egy másik, mit lehet bizonyítani. A legvalószínűbb verziókról mindenesetre régóta és sokan suttogtak, amit végül is a meggyilkolt vállalkozó egyik jóbarátja, Perczel Tamás mondott Brády Zoltán kamerájába. Az újságíró a nemesi származású, súlyos beteg pszichológust halála előtt faggatta életéről, illetve Fenyő Jánoshoz fűződő viszonyáról. Az azóta elhunyt férfi sorra vette a vállalkozó komolynak tűnő üzleti és hatalmi konfliktusait, s arra a következtetésre jutott, hogy legalább három, nem kevésbé befolyásos embernek állhatott érdekében a bérgyilkosság megrendelése.
Reméljük, a rendőrségnek is érdekében áll, hogy e nem mindennapi, profi módon kivitelezett és máig megoldatlan bűnügy végére járjon. Az esély erre a jelek szerint nagyobb, mint valaha.