(Brüsszel)
Dönteni próbálnak a hivatalosan két napra tervezett konferencián arról, milyen dokumentummal váltsák fel az EU alkotmányos szerződését, amelyet a franciák és a hollandok 2005-ben népszavazáson elutasítottak. Ha sikerül megállapodásra jutni, akkor azzal az EU lezárhatja a két éve kezdődött intézményi válságot, miáltal nem léphettek hatályba mindazon változtatások, amelyek a szervezet döntéshozatali rendszerét hatékonyabbá, nemzetközi fellépését hangsúlyosabbá tették volna. Ha viszont a próbálkozás kudarcot vall (erre körülbelül ugyanakkora esély mutatkozik, hiszen több államnak, mindenekelőtt a lengyeleknek, briteknek és hollandoknak komoly feltételeik, különböző változtatási igényeik vannak), akkor az újabb, minden eddiginél súlyosabb krízist okozna, tovább rombolva az EU presztízsét.
Sokan nem akartak hinni a fülüknek, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az Európai Politikai Központ intézetben tartott beszédében Trianont feldolgozatlan politikai traumának nevezte, amit ki kell beszélni. Tőle szintén szokatlan módon jelentette ki, hogy „a lengyeleknek joguk van érdekeik képviseletére”, de, tette hozzá, Magyarországnak a többi 26 uniós országgal is szolidaritást kell vállalnia az uniós csúcson folyó tárgyalásokban – elfelejtve, hogy a prágai kormány Varsót támogatja az ország lakossága arányáról folyó elkeseredett vitákban. A miniszterelnök azt is elmondta, hogy ugyan a Fidesz által szorgalmazott népszavazás „a reformok ellen” van, de ha veszítene, engedelmeskedne a törvényeknek.
A miniszterelnök azonban legmeglepőbb kijelentését lapunk azon kérdésére adta, amely azt tudakolta, hogy mintha megváltozott volna kormánya álláspontja március közepe óta, amikor az International Herald Tribune című napilapnak az Európai Unió által támogatott Nabucco földgázvezetéket „álomnak” nevezte és a Gazprom orosz óriásvállalat Kék Áramlat nevű földgázvezetéke mellett tört lándzsát. Mint emlékezetes, a nemzetközi sajtó Gyurcsány Ferenc ezen nyilatkozatától kezdve támadta a budapesti koalíciót. A miniszterelnök 9 perc 20 másodpercig tartó válaszát azzal a mondattal kezdte, hogy mind a Magyar Nemzet tudósítója, mind pedig az International Herald Tribune félreértette őt.
Elmondta, hogy egy szemernyi kétely sincs az iránt, hogy Magyarország a Nabuccót választaná abban az esetben, ha a két projekt egymást kizárná. A gázvezetékek kérdése, mint kifejtette, összetett kérdés, és annak három fő vetülete van, úgymint külpolitikai, biztonságpolitikai (kinek van befolyása a transzkaukázusi területen?) és az, hogy van-e fűtés. Ugyanis, ha őt 2012-ben valaki felelősségre vonja miniszterelnökként („és remélem, akkor is miniszterelnök leszek” – mondta), hogy nem tudja fűteni a lakását, akkor neki számot kell adnia arról, hogy miként tárgyalt a gázvezetékek ügyében. A miniszterelnök ezután felsorolta – mint ígérte – azt a két alternatívát, amely Magyarország előtt áll. Az egyik, mint mondta, ha Magyarország befelé fordulva duzzog és a külső világgal ellenséges. A második alternatívát a miniszterelnök azonban elfelejtette körvonalazni. Gyurcsány Ferenc az állam csökkenő szerepéről vallott liberális felfogása ismertetésekor elmondta azt is, hogy a legnehezebb feladat az egyéneket és a családokat arra szoktatni, hogy saját maguknak tartoznak felelősséggel.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a néppárti miniszterelnökökkel az uniós csúcsok alkalmával tartott szokásos tanácskozása idején tartott sajtókonferenciáján elmondta: a csúcstól függ, hogy gyenge vagy erős Európa alakul-e ki. Az ellenzéki vezető egyértelmű magyar sikernek tekinti az uniós szerződés azon kitételét, amely rögzíti a kisebbséghez tartozó egyének emberi jogait. A varsói kormány álláspontjáról kijelentette: az ésszerűtlen, de a lengyeleknek joguk van az ésszerűtlen álláspont képviseletére.
origo.hu
Folyamatosan szivárog a klór Sajóbábonyban
