A büntetőeljárási törvény szerint a rendőrségnek és az ügyészségnek két éve van arra, hogy egy gyanúsított ellen befejezzék a nyomozást, és vádat emeljenek. Az előzetes letartóztatás pedig nem tarthat tovább három évnél. Innentől kezdve pedig a bíróságnak egy éve marad arra, hogy elsőfokú ítéletet hirdessen az ügyben, amely – ha a nyomozó hatóság ténylegesen két évig vizsgálja az esetet – szinte megoldhatatlan feladat. Elég, ha olyan nagy büntetőeljárásokra emlékeztetünk, mint a zálogházi rablássorozat, ahol az egyik fő vádlott, Varga László kikerült az előzetesből, társával kirabolt egy pénzszállítót a MOM Park bevásárlóközpont előtt, majd külföldre szökött. Nemrégiben szabadultak egy ukrán emberrabló banda tagjai – Sz. Alexander és társai –, akiket azóta sem találnak.
A Nemzeti Nyomozó Iroda bűnügyi főosztályának vezetője, Csizner Zoltán alezredes szerint a legtöbb ügy befejezésére nem kell két évet várni, ugyanakkor a nagyobb bűnszervezetek, illetve a sok bűncselekményt elkövetők esetében elhúzódhat a nyomozás. Ekkor mérlegelni kell, hogy mely cselekmények nyomozását lehet befejezni határidőn belül, a többit elkülönítik, s másik eljárásban vizsgálják. A rendőrtiszt úgy véli, a nyomozati szakban előnyt jelent, hogy a büntetőeljárás szereplőit nem kell folyamatosan egyszerre és azonos helyre idézni, mint ahogy a bíróságokon. További előny, ha a gyanúsított előzetes letartóztatásban van, mert akkor a nyomozás könnyebben szervezhető. Ebben az időszakban még a tanúk megfélemlítésétől sem kell minden esetben tartani. Nem úgy, ha egyes veszélyes bűnözők kikerülnek az előzetes letartóztatásból.
– A bírósági szakban minden érdekelt tudja, hogyan lehet a tárgyalásokat elnapoltatni, s így akár hónapokkal késleltetni az eljárás befejeződését – fejtette ki Csizner. Az alezredes szerint az lenne megfelelő, ha a terheltet valamilyen módon érdekeltté lehetne tenni az eljárás mielőbbi befejezésében. De addig, amíg a vádlotti oldal a hatóság korlátait ki tudja használni, valami nem jól működik – állítja.
A Fővárosi Bíróság büntetőkollégiumának vezetője, Frech Ágnes szerint a szabadlábon védekezés négy éve alanyi jog. A bíróságnak ezért meg kell keresni azt a megoldást, hogy a vádlott minél kevesebb időt töltsön előzetes letartóztatásban. Ma már a bíróságnak komoly indokokat kell felsorakoztatnia ahhoz, hogy a kényszerintézkedést elrendelhesse. Ezt a gyakorlatot a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság is figyelemmel követi. A bírósági tárgyalás elhúzódása önmagában a tisztességes eljárást sérti, úgy meg főleg, ha a terhelt közben előzetes letartóztatásban van.
– A Fővárosi Bíróságon például egy bíró évente 40–50 elsőfokú üggyel foglalkozik – folytatta Frech Ágnes. Emiatt megesik, hogy egy év alatt sem tűznek ki tárgyalást egy friss esetben. A nagyobb létszámú, több vádpontos perekben legalább három év, amire elsőfokú ítélet születik.
– Tudjuk, hogy bizonyos elkövetőket nem lehet rászabadítani a társadalomra, ezért törvénymódosítást kezdeményeztünk, s tavaly nyáron életbe lépett az a szabályozás, amely szerint az előzetes letartóztatás három éve újrakezdődik, ha a házi őrizetbe helyezett vádlott nem tartja be az enyhébb intézkedés előírásait – magyarázta Frech Ágnes. Az utóbbi időben négy-öt súlyos ügyben tűnt el olyan vádlott, akit csak azért helyeztek enyhébb kényszerintézkedés alá, mert letelt a törvényi három év. – Legtöbbször külföldre menekültek a terheltek, volt olyan, aki a kicsalt milliókkal együtt tűnt el – fűzte hozzá a kollégiumvezető.
Tasnádi reménykedhet. Lapunk adott hírt elsőként arról, hogy Tasnádi Péter hároméves előzetes letartóztatása októberben jár le, s nem valószínű, hogy addig első fokon lezárják a bűnszervezetben elkövetett, erőszakos bűncselekmények miatt ellene folyó eljárást, ezért az egykori vállalkozó kikerülhet az előzetes letartóztatásból. A pernek tizenhárom vádlottja van, a bíróságnak csaknem 80 tanút kell meghallgatnia, több szakértőt rendeltek ki, s számos bizonyítási indítvány várható. A lapunk birtokában lévő elmeszakértői vélemény szerint nem zárható ki, hogy Tasnádi – személyiségzavara miatt – a későbbiekben a terhére róttakhoz hasonló súlyos bűncselekményeket fog elkövetni. Emlékezetes, Tasnádit előző ügyében házi őrizetbe helyezték, s csaknem tucatszor szegte meg annak szabályait.
origo.hu
Így fogadta Orbán Viktor Volodimir Zelenszkijt - fotó
