Károkat okozó szocialista döntés

Valódi meglepetés született május 24-én az Európai Parlamentben. A magyar szocialisták és a magyar liberálisok meg tudták volna akadályozni az uniós kukoricafelvásárlás (intervenció) fokozatos megszüntetését. Az ügy vészterhes jelentőségéről és hosszabb távú kihatásairól nyilatkozott tudósítónknak a néppárti-fideszes Glattfelder Béla, az ügy parlament által megbízott jelentéstevője.

Kezdjük a legelején. Mi is az a kukoricaintervenció?
– A kukoricaintervenció lényege, hogy az Európai Unió vállalja: előre meghatározott áron felvásárolja a kukoricát a termelőktől. Ez biztonságot jelent a gazdáknak, mert így a tengeri ára nem csökkenhet az intervenciónál meghatározott ár alá. Ez 2004 és 2005-ben, amikor Európa-szerte rekordtermés volt, 50-50 milliárd forintnyi bevételt mentett meg a magyar termelőknek.
– Ön volt az ügyben az Európai Parlament jelentéstevője. Mi volt jelentése lényege?
– Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy az európai és a magyar gazdáknak egyértelműen hasznos intervenciót már ez évtől kezdődően töröljék el. Én azt indítványoztam az Európai Parlamentnek, hogy utasítsa el ezt a megalapozatlan és súlyosan jogsértő javaslatot.
– Hogyan határozott az Európai Parlament?
– Tulajdonképpen a német álláspont érvényesült, amit mi végig elleneztünk. Ennek értelmében 2009-re lényegében lenulláznák a kukoricaintervenciót. Addig pedig jelentősen – idén kétmillió tonnára, jövőre pedig egymillióra tonnára – korlátoznák a felvásárolható menynyiséget. Ennél 2004 és 2005-ben is lényegesen nagyobb volt az intervenció mértéke.
– Hogyan szavaztak a magyar néppárti képviselők?
– A magyar néppárti képviselők az intervenció korlátozása és megszüntetése ellen szavaztak.
– Hogyan szavaztak a magyar szocialisták és az SZDSZ képviselői?
– A magyar szocialisták jellemzően nem voltak jelen. A jelenjévők közül egy megszavazta az intervenció 2009-es megszüntetését, míg három tartózkodott. A két szabad demokrata képviselő közül Szent-Iványi István támogatta az intervenció megszüntetését, a másik szabad demokrata pedig nem volt jelen.
– Ki volt a szocialistáktól az, aki megszavazta a kukoricaintervenció megszüntetését?
– Gurmai Zita.
– A magyar gazdák nyilvánvaló érdeke, hogy az Európa Parlamentben lévő magyar képviselők a szocialistákkal ellentétesen szavazzanak, vagyis úgy, ahogyan a néppártiak.
– Amióta a kukoricaintervencióról vita folyik, Magyarországon teljes egyetértés volt abban – nemcsak a pártok és a gazdák között, de a szélesebb közvéleményben is -, hogy nem érdekünk a kukoricaintervenció bármilyen korlátozása.
– Mi volt a kormány álláspontja?
– Ugyanez. Ezt az álláspontot képviselte Gráf József földművelésügyi miniszter az agrárminiszterek tanácsülésein. A kormány tehát minden tekintetben a korlátozás és a megszüntetés ellen lépett fel.
– Mi lehet az oka annak, hogy a kormánypárti képviselők nemcsak a gazdák, hanem a saját kormányuk ellen is szavaztak?
– Nem tudom. Lehet, hogy egyszerű technikai zavar. A mezőgazdaságért felelős képviselőik, Tabajdi Csaba és Harangozó Gábor nem is voltak jelen. Tabajdi távollétének különös jelentősége van. Az európai szocialisták részéről ugyanis az ő feladata lett volna, hogy elkészítse a szavazólistát, illetve az ülésteremben is irányítsa a szocialisták szavazását. Mivel nem volt jelen, ezt a lehetőséget átengedte a kukoricaintervenció megszüntetéséért lobbizó német szocialista képviselőknek. Így az ő álláspontjuk érvényesült, és a szocialista frakció 92 százaléka végül ellenünk szavazott.
– Magyarország uniós csatlakozása óta emlékszik-e valaha is olyan esetre, hogy bármelyik nemzeti delegáció ilyen mértékben a saját nemzeti érdekei ellen szavazott volna?
– Nem.
– Miközben a kukoricaintervenciót Európa-szerte magyar ügynek tekintették…
– Valóban. Csatlakozásunk óta az intervenció több mint 90 százaléka Magyarországon valósult meg.
– Az európai parlamenti szavazással tehát kivégezték a magyar álláspontot?
– Tulajdonképpen igen. Gráf József minisztert a magyar szocialisták és liberálisok magatartása lehetetlen helyzetbe hozta. Hiszen éppen saját kormánypárti képviselői hagyták cserben az egész európai nyilvánosság szeme láttára. Ezek után a mezőgazdasági miniszterek tanácsülésén bármikor megkérdezhetik Gráf Józseftől, hogy az általa képviselt álláspontot vajon az őt delegáló pártok is támogatják-e?
– Lesznek-e az ügynek további következményei?
– Tudjuk, hogy az Európai Bizottság jövőre a hazánk számára rendkívül fontos közös agrárpolitika mélyreható reformjára készül. A reform, akár csak odahaza, Európában is rosszat jelent. Azt jelenti, hogy a gazdáktól pénzt vesznek el. A kukoricaintervenció megszüntetése e terv első lépése volt. Ezért lett volna rendkívül fontos, hogy az Európai Parlament az Európai Bizottságnak – még mielőtt az belelendülne a közös agrárpolitika szétverésébe – piros lapot mutasson. Ez nem sikerült. Pedig minden feltétel adott volt. A két legnagyobb parlamenti frakció élén személyemben magyar jelentéstevő, Tabajdi Csaba személyében pedig magyar társjelentéstevő állt. Az a tény, hogy enynyire kedvezőtlen feltételek mellett is győzni tudtak, rendkívüli mértékben növeli azoknak az önbizalmát, akik le akarják bontani a közös agrárpolitikát. Ezért számolnunk kell azzal, hogy Brüsszelben ezután radikális reformra tesznek majd javaslatot. Az elszalasztott lehetőségnek tehát a magyar gazdák számára hosszú távon százmilliárdokban mérhető negatív hatásai lehetnek.