Kormányfőváltásra készül Belgium

Holnap tartják az országos választásokat a földkerekség egyik legnyugodtabb országában, a 10,5 milliós Belga Királyságban. Az új belga kabinetet nyolc év után valószínűleg ismét kereszténydemokrata politikus vezeti majd.

Lényegében az okozza a helyi sajtónak az egyetlen izgalmat – és ezt elemzik vég nélkül –, hogy milyen koalíció kerül majd kormányra: „vörös” szocialista–kereszténydemokrata, liberális–szocialista–környezetvédő, kereszténydemokrata, szocialista és liberális, vagy pedig szocialista–környezetvédő–kereszténydemokrata. A felmérések tanúsága szerint minden lehetőség esélyes. Azért két „izgalmi pontja” van a választásoknak: az egyik a nemzetközi választási megfigyelők jelenléte, a másik pedig a radikális Flamand Érdek párt szereplése, amelynek népszerűsége a legutóbbi felmérések szerint az országrészben 22,9 százalékon áll. Csak Flandriában, nem Belgiumban, ugyanis e párt a többihez hasonlóan szigorúan csak az ország egy részére korlátozódik. Belgiumban nincs „belga” párt. Vagyis a magyarországi balliberálisok kedvelt kérdésére, hogy „hová álljanak a belgák?”, a válasz itt egyértelmű: sehová. Ugyanis a franciául beszélő vallonok éppen úgy saját pártjaikra adják voksukat, mint a holland ajkú flamandok. Flandriában él egyébként a lakosság 60 százaléka.
Még azt sem lehet tudni, hogy ki lesz a miniszterelnök. Ha a brüsszeli kávéházakban és vendéglőkben hallottaknak hitelt lehet adni, akkor az semmiképpen nem a jelenlegi liberális–demokrata Guy Verhofstadt lesz, ugyanis őt „unják”. Esélyesnek inkább a szintén centrista flamand kereszténydemokrata és anyanyelvi szinten kétnyelvű Yves Leterme tűnik. A negyvenhat éves, jogi végzettségű Leterme újabban Belgiumnak a konföderációs modellt ajánlja. Közben teljesen nyíltan szövetséget kötött a kis, nacionalista Új Flamand Szövetséggel. Ha Leterme befut, a kereszténydemokraták 1999 óta most először adnak ismét miniszterelnököt. Leterme 2004-ben a flamand régió miniszterelnöke lett. A vallonok mindenesetre nem felejtik el neki, hogy tavaly augusztusban kételkedett a franciák holland nyelvtanuláshoz szükséges „értelmi képességében”.
Ami a jó belga–magyar kapcsolatokat illeti, brüsszeli magyar diplomaták egyöntetű véleménye szerint arra a választások eredménye semmilyen hatással nem lesz.