Megrótt új EU-tagok

Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti frakciójának vezetője örömmel vette, hogy az Európai Bizottság úgy döntött, nem léptetnek életbe büntető intézkedéseket Románia ellen, noha mind Romániát, mind a vele szomszédos Bulgáriát az EB igen szigorúan megfeddte, amiért nem irtotta ki a korrupciót és a szervezett bűnözést.

A bizottság ugyancsak nehezményezte, hogy a bírósági reform terén sem Bukarest, sem Szófia nem haladt előre a tőle elvárt mértékben. Annak ellenére, hogy az unió nem alkalmaz szankciókat a két ország ellen, azt nyilvánvalóan elvárja, hogy nagyobb erővel fékezzék meg a baksisrendszert, a bűnszövetkezeteket és a bérgyilkosságok elkövetését.
Románia és Bulgária január 1-jével csatlakozott az unióhoz, amelyben a bővítések miatt a kifáradás jelei egyre erősödnek. Nemcsak az uniós intézményeken kívül mérhető le ez, hanem azokon „sub rosa” morgásokon is, amelyek az Európai Parlament zsúfolt, csúcsidőben szinte minden emeleten megálló liftjeiben hallhatók nem egy csípős megjegyzés formájában.
Noha szankciókat nem vezet be, azért a bizottság úgy döntött, hogy az együttműködési és ellenőrzési mechanizmust 2008-ig fenntartja, elsősorban a bírósági rendszer, az európai alapok kezelése és az élelmiszerek biztonsága terén. Az unió országjelentéseiben azt is kifogásolta, hogy a két kormány bűnügyi statisztikája „összevegyíti a családon belüli gyilkosságokat az általános bűnözéssel és a szervezett bűnözés révén elkövetett gyilkosságokkal, elsősorban a bérgyilkossággal”. A jelentés külön kiemeli, hogy január óta önkormányzati politikusokat öltek meg, de a gyilkosságok nyomán nem került sor sem vádemelésre, sem ítéletre.
A Szergej Sztanisev kormányfő Bulgáriájára vonatkozó jelentés arra következtet, hogy a magas szintű korrupció eseteinek bírósági kezelése nem kielégítő. Kifogásolja azt is, hogy a büntető- és bírósági reformok hatékonysága nem egyértelmű, zavaros, és felteszi a kérdést, „vajon ki a felelős a korrupció elleni kampányban: a miniszterelnök, a belügyminiszter, a főügyész, valamelyik kormányközi szervezet elnöke, vagy valaki más?” Noha a romániai országjelentés enyhébben ítél a bulgáriainál, az egyértelmű, hogy Brüsszel elvárja: Bukarestnek fokoznia kell erőfeszítéseit a bírósági reform és a korrupció ellen.