The Times
Ellentétben a világ legtöbb médiumával, a jobboldali brit lap látja az „értelmetlen öldöklés” valódi célját a Gázai övezetben, amire a lap tudósításának címoldalon megjelent címe is utal: „Gáza iszlamista miniállammá alakul”. Alcímek: A Hamász diadalittas a keserű harcokat követően; A Fatah vezetői menekülnek, ahogyan a békefolyamat öszszeomlik. A Fatah mozgalom támogatói Egyiptomba menekültek vagy megadták magukat, amikor a Hamász vezetői közölték, a hét végére a kezükben lesz a teljes partvonal. Az egyik Hamász-harcos kijelentette a Timesnak: „Ez győzelem az iszlámnak és remélem, iszlám államot építünk.”
Herald Tribune
Szinte láthatóan napi fájdalmas fejtörést okoz hirdetőinek az a több évtizede hangoztatott neoliberális dogma, hogy a politikai szabadság a gazdasági nyíltság természetes mellékterméke, és hogy tartós gazdasági fejlődés elképzelhetetlen demokrácia nélkül. E tételre a tények fényesen rácáfolnak. Patricia Cohennek a globális amerikai lapban is e dogma megfeneklése okoz gondot. Esszéjét azzal kezdi, hogy George W. Bush amerikai elnök ez irányú múlt heti kijelentését nem csak Pekingben és Moszkvában fogadták kétkedéssel. „Kínában, ahol megdöbbentő gazdasági növekedést tapasztalunk hosszú ideje a kommunista párt uralma ellenére, és Oroszországban, ahol Vlagyimir Putyin elnök elnyomta ellenfeleit, és Venezuelában, ahol az ellenzékre szájkosarat tettek, a fejlődés világszerte jelentős lékeket tör abban a figyelemreméltóan erőteljes eszmében – nemcsak értelmiségi körökben, de a republikánus és demokratapárti kormányzatokban –, hogy a kapitalizmus és a demokrácia ugyanannak az érmének a két oldala és ezen irányzatok egymást erősítik.” Francis Fukuyama még mindig azt állítja, hogy Kína demokratizálni fog, de azt elismeri, hogy az ottani autoriter rendszer akár erősödhet is, és csak később kerülhet sor a demokratizálódásra. Francis Fukuyama a kommunizmus összeomlását követően A történelem vége című híres írásában azt jósolta, hogy minden ország végül is nyugati típusú liberális demokráciában él majd. Csakhogy az elmúlt tizenöt évben nem igazán ez történt. Korábban általános volt az a hiedelem, hogy a növekedő jövedelem olyan középosztályt teremt, amely azután a személyi szabadságot és a politikai hatalmat követeli. Az „átbillenési pontot” a hat- és nyolcezer dolláros egy főre jutó éves jövedelem közé tették. Annak ellenére, hogy már akkor ott volt Szingapúr és Malajzia ellenpéldája, de azokat azzal intézték el, hogy túlságosan kicsik vagy átmeneti állapotban lévő országok. Csakhogy amint az autokraták teret nyertek Közép-Ázsiában és Oroszországban, a kezdeti optimizmus megtört.
Folyamatosan szivárog a klór Sajóbábonyban