Economist.com
A globális brit üzleti-politikai hetilap szokásos heti táblázata szerint a magyar gazdaság éves növekedési üteme 2,9 százalék. Néhány további ország GNP-jének bővülése, zárójelben a növekedési ütemmel százalékban kifejezve: Csehország (5,8), Lengyelország (7,4), Szlovákia (8,9), Szlovénia (5,5), Litvánia (8,3), Lettország (10,7), Észtország (9,9), Finnország (5,3), Írország (5,0), Luxemburg (5,0), Kína (11,1), euróövezet (3,0), Ausztria (3,5), Görögország (4,6), Németország (3,6), Spanyolország (5,8), Oroszország (7,9), India (9,1), Malajzia (5,3), Szingapúr (6,1), Argentína (8,6), Venezuela (11,8), Egyiptom (7,4), Dél-Afrika (5,4).
The New York Times
Húsz évvel ezelőtt, 1987. június 12-én Ronald Reagan amerikai elnök a brandenburgi kapu és a berlini fal előtt állva mondta el híres beszédét, amely a hidegháború végéhez vezetett. A híres mondatok így hangzottak: „A szovjet vezetők tehetnek egy félreérthetetlen lépést, amely drámaian lendítené előre a szabadság és a béke ügyét. Gorbacsov főtitkár, ha békét akar, ha prosperitást akar a Szovjetuniónak és Kelet-Európának, ha felszabadulást akar, jöjjön ide, e kapuhoz! Gorbacsov úr, nyissa ki a kaput! Gorbacsov úr, rombolja le ezt a falat!” A vezető amerikai lapból most kiderül, hogy amikor Reagan beszédét megfogalmazták, az amerikai külügyminisztérium és a nemzetbiztonsági tanács vezető tisztségviselői többször is kísérletet tettek, hogy a Gorbacsovhoz közvetlenül intézett szavakat eltávolítsák a beszédből. Azt hitték, hogy a nyilatkozat kockára teheti Reagan fejlődő kapcsolatát a szovjet vezetővel. De az amerikai elnök nem engedte a változtatást, és ezzel segítette meghatározni a hidegháború befejeződésének feltételeit.
Times.co.uk
A jobboldali brit lap arról számol be, hogy Lakshmi Mittalnak, Nagy-Britannia leggazdagabb – indiai – vállalkozójának a kazahsztáni alkalmazottai inkább dolgoznának a szovjet idők bányáiban, mint Mittaléban. 2004 óta több mint kilencvenen haltak meg az acélgyáros ottani bányáiban.
Independent
„Gyermekkoromban nagyon szerettem egy rovatot, amely rendszeresen jelent meg a brit lapokban” – kezdi cikkét Robert Fisk, a független brit lap közel-keleti tudósítója. Ripley „Akár hiszed, akár nem” rovata fantasztikus dolgokat közölt. Csak azok senkit nem sértettek meg. A világ minden bizonnyal legismertebb tudósítója ezután felsorol olyan tényeket, amelyek e kategóriába tartoznak, de amelyek „sértenek”: negyven évvel ezelőtt Izrael támadta meg Egyiptomot és nem fordítva; 1982-ben Izrael mintegy 17 ezer polgárt ölt meg Libanonban. A cikk utolsó mondata: „Mind ez után hányni kell.”
origo.hu
Itt van az "agyhalottnak" nevezett EP-képviselő válasza Magyar Péternek
