Magyar piacgazdaság

Mi a tervgazdaság? Amikor a szocializmusban keservesen működött valami, mert a tervszámok határozták meg a keresletet, és nem fordítva. Mi a piacgazdaság? Amikor a kereslet befolyásolja a kínálatot, és amikor – most figyeljenek – állítólag versenyeznek értünk a magáncégek.
Mi a magyar piacgazdaság? Az, ami a világon nincsen. Sem verseny, sem választék, sem piaci magatartás.
Azelőtt – értsd: az átkos Kádár-rendszerben – jött a postás, előfizetted kedvenc újságodat, amely a hét minden napján ugyanabban az időben, ugyanabban a postaládában landolt. Amennyiben mégsem jött mondjuk a Mozgó Világ, mihamarabb pótolták. A rendszerváltozás után némileg bonyolódott a helyzet: bizonyos lapokat a postaláda mellé hajítottak, nem lehetett rájuk előfizetni, de tudunk olyanról is, akinek felgyújtották az ajtaját, mert „ellenséges” lapokat járatott.
Aztán ez is elmúlt, és a Magyar Posta továbbra is terjesztette a sajtótermékeket.
Én már csak úgy fogok kimúlni a világból, hogy a nyomtatott szó gyakorolja rám a legnagyobb hatást. Jöhet az internet, az on-line, akármi, szeretek a kanapén, feltámasztott lábakkal újságot olvasni.
Szerettem. Történt ugyanis, hogy állítólag a Magyar Posta átadta a terjesztést egy másik cégnek, a Médialog Fiege Zrt.-nek. Erről mindenhonnan értesültünk, mert a cég annyit hibázott, hogy folyamatosan kérték a bocsánatot a különböző újságokban. Nekem egyhavi Népszabadság-előfizetést térítettek vissza. Aztán, ahelyett, hogy kapitalista módon rendeződött volna a piacgazdasági kereslet-kínálat viszonya, cirka két és fél hónap óta egyáltalán nem kapok hetilapokat. Először mulasztásra, másodszor véletlenre, tizedszer már nem tudtam, mire véljem. Menjünk sorba: kiírtam a kézbesítőnek, hogy nem jön a Magyar Narancs, a Magyar Fórum, a 168 Óra, az Élet és Irodalom meg a Heti Válasz.
Üzenet: nem rájuk tartozik. Felhívtam az Élet és Irodalmat. Készségesen intézkedtek, mert három hét kihagyás után a levelekkel együtt hozzák az ÉS-t. Felhívtam a 168 Órát, akik elküldtek, nem rájuk tartozik, reklamáljak a postánál. Három hét kihagyás után ismét kapom a lapot, de előtte alá kellett írnom egy papírt, hogy tényleg nem kaptam újságot (ember, idő). E-mailt küldtem a Magyar Narancsnak, hogy segítsenek, nem válaszoltak, nem is kapom a lapot, lemondom. A legérdekesebb a Magyar Fórum esete. Kétszer is felhívott valaki, hogy mondjam be a kapukódot, mert ők már hajnalban kihordják a Magyar Fórumot. Egyszer hozták, nem hajnalban, délután, és nekem kellett beengednem a kézbesítőt. Azóta semmi.
Reklamáltam a Magyar Posta terjesztési részlegénél, akik készségesen megígérték, azonnal orvosolják a hibát. Azóta sem kapok két újságot. Levelekkel hozzák a 168 Órát és az ÉS-t, a napilapokkal hozzák a Heti Választ. Ez utóbbit viszont pontosan kapom a megtáltosodott Médialog Zrt. jóvoltából. Fórum és Narancs továbbra sincs. Ki érti ezt? Hogy ez miért bosszantó? Az egész vircsaft mellett azért is, mert egy régi bérház harmadik emeletén lakunk, ami pontosan hat modern emelet, 200 lépcsőfok oda, 200 vissza. Azelőtt reggel lementem és felhoztam az összes lapot. Most bizonytalan, mi mikor jön, ha jön. Igazából nem érdekel, ki terjeszti a lapokat. A Médialog, Magyar Posta vagy Gedeon bácsi. Fontos, hogy megkapjam. Márpedig ha ez a piacgazdaság, akkor nem kérek belőle. Jövőre minden előfizetést lemondok (mínusz 100 ezer forint). Hogy miért írtam meg ezt a nagyon is privát történetet? Mert most helyezik piaci alapokra az egészségbiztosítást. A maszlag a versenyről meg a minőségi szolgáltatásról.