Nem rabolt, de embert ölt

Felmentették a csaknem tizennégy zálogház kirablásának vádja alól Horváth Szilárdot, ugyanakkor emberölés miatt húsz év fegyházat kapott tegnap a Fővárosi Bíróságon. Társát, Gombos Lászlót is csupán a lebukásukhoz vezető miskolci fegyveres rablás miatt ítélték el nyolc év szabadságvesztésre. Az ítélet nem jogerős.

2007. 07. 27. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Különös visszaesőként, aljas indokból elkövetett emberölés, lőfegyverrel és lőszerrel viszszaélés, illetve okirat-hamisítás miatt húsz év fegyházbüntetésre ítélte a Fővárosi Bíróság tegnap Horváth Szilárdot. Társa, Gombos László pedig jelentős értékre, csoportosan és fegyveresen elkövetett rablás és többrendbeli lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés miatt nyolc év szabadságvesztést kapott. A nem jogerős ítélet szerint a vádlottak nem bocsáthatók feltételesen szabadlábra, csak miután letöltötték büntetésüket.
A bíróság ugyanakkor a tizennégy zálogház kirablása miatti vád alól felmentette a két férfit. Az ügynek még két érintettje van: az elsőrendű Varga László jelenleg szökésben van, s a BRFK a tavaly nyáron a MOM Park bevásárlóközpontban egy pénzszállító ellen elkövetett rablás miatt is keresi. Ügyét a bíróság elkülönítette. Másik társuk, Farkas Róbert pedig barátnőjével együtt tűnt el több mint öt éve, a móri bankrablás idején.
A bíróság megvizsgálta a tizennégy, 2000 novembere és 2001 augusztusa között, jórészt zálogházak ellen elkövetett rablást, de bizonyítottság hiányában felmentette a két férfit. Egy kivételével, amikor a miskolci Mini Zaci kifosztása után a rendőrök tűzpárbajt vívtak a tettesekkel, amelyben Gombos László megsebesült, így elfogták. Autójában három fegyvert, lőszert, a 30 millió forint értékű zsákmányt, illetve az álcázáshoz használt álbajuszt, parókát találtak. A nyomozásban azt feltételezték, hogy ő lőtt a rendőrökre, végül azonban sem Horváth, sem Gombos felelőssége nem volt megállapítható. A bíró az indokolásban kifejtette: a zálogházi rablásokat mindig három-négy fős társaság követte el felkészülten és tervezetten, rendszerint az üzletek nyitásakor. A tettesek álcázták magukat, lopott autóval mentek a helyszínekre, és az alkalmazottak fejéhez szorították a pisztolyt, nemritkán bántalmazták is őket. A vádlottakat azonban egy tanú sem ismerte fel – tette hozzá. Az autójukban talált parókán és álbajuszon megtalálták a vádlottak DNS-nyomait is, de ez még nem bizonyítja, hogy azokat a bűncselekménykor használták. A történtek alapján alaposan feltételezhető, hogy a vádlottak követhették el a bűncselekményt, ám a bíróság szerint ez nem azonos az ítéleti bizonyossággal.
Horváth esetében ugyanakkor egyértelmű bizonyítást nyert, hogy ő ölte meg 2000. augusztus 19-én a római-parti diszkó egyik biztonsági őrét. A férfit a fővárosi maffiaper egyik vádlottja, B. Tibor, az áldozat barátja ismerte fel, miután Horváth Szilárd fényképe a móri bankrablás után nyilvánosságra került.
A vádlottak védőikkel együtt felmentésért, illetve enyhítésért, az ügyész pedig a zálogházi rablásokban súlyosbításért fellebbezett.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.