Sérültek az alapjogok

Aggodalomra adnak okot a Zsanett-ügy résztvevőinek a sajtóban tett nyilatkozatai, amelyekkel a büntetőeljárást igyekeztek befolyásolni. Az adatvédelmi ombudsman, Péterfalvi Attila minap kiadott ajánlása szerint aggályos az is, hogy a sajtóban előbb megjelent az ügyben kirendelt szakértők véleménye, mint azt az érintettek megkapták volna.

Nemcsak a személyes adatokhoz fűződő alkotmányos alapjog, hanem az ártatlanság vélelme is sérül, amikor egy folyamatban lévő büntetőügyben részt vevők befolyásolni akarják az eljárást – mondta el lapunknak Péterfalvi Attila. Az adatvédelmi ombudsman a Zsanett-ügy sajtóban megjelent tudósításai miatt a minap ajánlást tett közzé internetes honlapján. Péterfalvi szerint az ügyben számos példa van arra, hogy a résztvevők miként próbálják befolyásolni az eljárást az írott és az elektronikus sajtóban tett nyilatkozataikkal. Elmondta: a legfőbb ügyészt sem lehet interpellálni folyamatban lévő büntetőeljárásról, s az ügyvédeknek is titoktartási kötelezettségük van. Ezt az ügyfél persze feloldhatja, a védő mégsem tehet olyan nyilatkozatot, amellyel az eljárás többi szereplőjének személyiségi jogait sérti. – Nonszensz az is, hogy a DNS-vizsgálatok eredményei hamarabb jelentek meg a sajtóban, mint azt az érintettek megkapták volna – hangsúlyozta az ombudsman, aki hozzátette: remélhetőleg ezt a nyomozó hatóság kivizsgálja.
Péterfalvi Attila biztos abban, hogy a bíróságokat nem lehet nyilatkozatokkal, sajtókampányokkal befolyásolni, azonban a közvéleményt szembe lehet állítani egy bírósági döntéssel. – Az olvasó jogosan kérdezi, hogy miért döntött így vagy úgy a bíró, amikor én teljesen mást olvastam a lapokban – magyarázza. A döntés azonban az igazságszolgáltatásra tartozik.
Emlékeztetőül: a 21 éves E. Zsanett feljelentése szerint május 4-én, a fővárosi Múzeum körúton öt rendőr igazoltatta, egy mellékutcában ketten megerőszakolták a másik három jelenlétében. Utána hazakísérték, s húszezer forintot vettek át tőle. Az ügyben öt, a Rendészeti Biztonsági Szolgálathoz tartozó rendőrt gyanúsított meg az ügyészség. A kirendelt hemogenetikus szerint a rendőrök ruháján és a járőrautóban nem találták a feljelentő nyomait. E. Zsanett ruházatán pedig a rendőrök mintái hiányoztak. Múlt héten a sértett jogi képviselője, Tuza Péter új DNS-szakértő kirendelését indítványozta, kérte, hogy egy nyomszakértő hasonlítsa össze a járőrautóban talált csaknem 30 hajszálat ügyfele vendéghajával. A kérdéses éjszakán ugyanis E. Zsanett ilyet viselt – mondta el lapunknak Tuza Péter ügyvéd. Az indítványokról az ügyészség még nem döntött.