Alig ismerjük a bankrendszert

Csak minden ötödik magyar van képben a pénzügyek terén, a lakosság egyhatodát viszont egyáltalán nem érdekli ez a terület – derül ki a GfK Hungária piackutató intézet friss kimutatásából. A Magyar Nemzeti Bank felmérése szerint hazánkban általában teljesen passzívan állnak az emberek a bankokhoz, s nem túl magas azok aránya, akik reálisan ítélik meg a hitelfelvételek kockázatát.

Csupán a felnőtt lakosság húsz százaléka tekinthető pénzügyek terén szakértőnek, s választanak maguknak tudatosan pénzintézetet, ezzel együtt egy ötös skálán 4,4-re értékelik a banki szolgáltatások modernségét hazánkban – állapítja meg a GfK Pénzügypiaci adatszolgáltatások tanulmánya, amely öt csoportba sorolja a magyarokat pénzügyekkel kapcsolatos ismereteik alapján. A lakosság egyhatoda egyáltalán nem ért a bankrendszerhez, míg további egyhatoda teljesen elutasítja a pénzintézeteket. Minden ötödik magyar bizalmatlanul, ám rendszeresen igénybe veszi a bankok szolgáltatásait, míg a lakosság harmada sűrűn jár ugyan bankba, de nem különösebben foglalkoztatják a pénzügyek.
Leginkább a magas iskolai végzettségű, jó anyagi körülmények között élő személyek értenek a pénzügyekhez, közülük is a 20 és 40 év közöttiek. A GfK által „ellenséges” kategóriába soroltak között inkább az alacsonyabb iskolai végzettségű, idősebb személyek szerepelnek – közülük sokan budapestiek. Megfigyelhető, hogy a húsz évnél fiatalabbak azok, akik leginkább közömbösek, de ez talán természetes is, hiszen a pénzügyek iránti érdeklődés igazán csak az első kereső tevékenység megkezdése után ébred fel.
A Magyar Nemzeti Bank kutatása is azt állapítja meg, hogy a pénzforgalmi szolgáltatások választása és használata szempontjából hazánkban általánosan jellemző a passzivitás. A fiatalok általában elfogadják szüleik vagy munkahelyük javaslatát, legtöbbször az általuk használt bankot választják maguk is. A GfK eredményét támasztja alá a jegybank azzal, hogy megállapítja: viszonylag alacsony azoknak az aránya, akik ténylegesen összehasonlítják az egyes bankok ajánlatait, és tényleges információk birtokában döntenek a nekik legmegfelelőbb szolgáltatóról. Ez viszont visszavezethető arra is, hogy csak kevés szolgáltatást vesznek igazán igénybe a magyarok: a bankkártyával történő készpénzfelvétel mellett még a készpénzátutalás kap jelentősebb szerepet. Előbbi a fiatalok körében a legnépszerűbb, bár az egyes kártyák funkcióit és a biztonságos használatot illetően már hiányosak az ismereteik.
A hitelekre vonatkozóan két markáns, szintén a családtól „örökölt” attitűd jelenik meg a fiatalok körében: egy részük teljes mértékben elutasító a hitelfelvétellel kapcsolatban, más részük pedig el sem tudja képzelni hitelek nélkül az életét. Viszont nem túl magas azoknak az aránya, akik képesek reálisan felmérni és megítélni az egyes hitelek kockázatait.