Akiktől a pénzt behajtják

A fogyasztói kosár összetétele miatt a legtöbb pénzt a nyugdíjasok és a nagycsaládosok zsebéből veszi ki a kormányzati megszorító intézkedések miatt felgyorsult infláció – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal inflációs adataiból. Ezek a háztartások ugyanis jövedelmük oroszlánrészét olyan alapvető termékekre költik el, amelyek ára az elmúlt időszakban 11 és 50 százalék között emelkedett.

Nagyon magas, 8,3 százalékos inflációt regisztrált augusztusban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarországon, s bár ez mindenkinek pénzt húz ki a zsebéből, a pénzromlás felpörgését bizonyos társadalmi csoportok az átlagnál is nehezebben viselik el. Ilyenek például a nagycsaládosok, akiknek az infláció mellett még nagyarányú, az idén eddig 6,4 százalékos reálbércsökkenéssel is meg kell birkózniuk. Morvayné Bajai Zsuzsanna, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnökhelyettese szerint a fogyasztási szerkezet eltolódása miatt a drágulások hasonlóképpen hátrányosan érintik őket, mint a nyugdíjasokat, mivel a családi bevételek oroszlánrészét rezsiköltségekre, élelmiszerre és iskoláztatásra fordítják.
A nagycsaládosok közel 80 százaléka a létminimum alatt vagy annak közelében él, ruházkodásra szinte egyáltalán nem telik, a legtöbb gyermek használt ruhákban, cipőkben jár – mondta Morvayné, aki hozzátette: az infláció hatásának megítélésekor éppen ezért nem a ruházkodási cikkek, hanem az energia és az élelmiszerek drágulását kell nézni. – A statisztikai hivatal által meghatározott, úgynevezett fogyasztói egységként 60 128 forintos létminimumban sem a lakástörlesztés, sem a tandíj, sem a vizit- és kórházdíj nem szerepel – tette hozzá a NOE elnökhelyettese. – A KSH fogyasztói kosara szerint a havi bevételek több mint felét az átlagos inflációt jóval meghaladó tételekre költik a családok. A helyzetet súlyosbítja, hogy ma hazánkban a gyermekszegénység még az időskorúak szegénységénél is nagyobb – nyilatkozta lapunk kérdésére Bartha Attila, a Kopint-Tárki gazdaságkutató egyik vezetője, aki leszögezte: a megszorítások mellett a nem családbarát adózás sem kedvez a sok gyermeket nevelőknek.
Az infláció másik nagy vesztesei a nyugdíjasok. – A politikát nem érdekli sem a szociális biztonság, sem a társadalmi szolidaritás – fogalmazott a 11,5 százalékos nyugdíjas-infláció kapcsán Aszódi Pál, az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület elnöke, aki szerint jelenleg 900 ezer idős ember él 50 ezer forint alatti nyugdíjból. Ez az öszszeg még a KSH 2007. évi létminimumát sem éri el. Aszódi szerint a legnagyobb probléma, hogy a nyugdíjasok fogyasztói kosarának szerkezetéből adódóan az idősek kiadásainak döntő részét az élelmiszerek, a lakásfenntartáshoz szükséges szolgáltatások és a háztartási energia teszi ki, ám az idei nyugdíjkorrekció – mely a törvényben előírt mérték alatt marad – csak a drágulások töredékét kompenzálja. A gáz 50 százalékkal, a távfűtés 40,6, a háztartási energia 31, az elektromos energia 21, míg az élelmiszer közel 11 százalékkal kerül most többe, mint tavaly ilyenkor. A nyugdíjtörvény által meghatározott kötelező korrekció pedig csupán 5,2 százalékos volt – a különbözetet az idős emberek pénztárcája bánja. Szakértők szerint már az áfaemelések is elsősorban az élelmiszereket érintették, az aszálykárok és a világgazdasági árak emelkedése miatt azonban gyakorlatilag hetek óta tart az árrobbanás, melynek a végét nehéz megjósolni. Az egészségügyi kiadások 22 százalékos növekedése is ezt a réteget sújtja leginkább.