Igazságosság helyett adóemelés

Újabb adónemekkel szaporodhatnak a magánszemélyek adófizetési kötelezettségei a kormány új törvényjavaslatának értelmében annak ellenére, hogy a miniszterelnök tegnap a parlamentben igazságosabb adórendszerről és a terhek szinten tartásáról beszélt.

A PricewaterhouseCoopers szerint a két évnél nem régebbi ingatlanok nem üzletszerű eladásakor már mindenkit 20 százalékos áfabefizetés terhel, míg építményadó címén évi 0,5 százalékot kell majd fizetni a lakossági ingatlanok után is. Értesüléseink szerint a jogszabálytervezetben az energiaadót fizetők köre is bővül. A tervezett új áfatörvény hatálybalépése esetén tehát – előreláthatólag 2008. január elsejétől – 20 százalékos adót kell befizetni minden olyan ingatlan értékesítése után, amit két éven belül vett használatba az eladó.
*
A jogszabálytervezet szerint az áfa felszámítása érvényes akkor is, ha magánszemélyek építési telkeket értékesítenek.
– Az új adótörvény tervezete szerint a magánszemélyeket is áfakötelezettség terheli abban az esetben, ha új építésű, vagy két évnél fiatalabb lakást kívánnak értékesíteni – erősítette meg a hírt Lőcsei Tamás, a PricewaterhouseCoopers (PWC) adópartnere, aki szerint az adót akkor is meg kell fizetni, ha az ingatlanba nem költöztek be, de a használatbavételi engedélye két évnél nem régebbi. Így például egy tízmilliós ingatlan vételára 12 millió forintra emelkedik – fogalmazott Lőcsei.
Szintén a lakossági adóterheket emeli, hogy a tervezet szerint az ingatlanok értékének maximum 0,5 százalékát kell majd megfizetni minden évben építményadó címén, amelynek mértékét az önkormányzatok kötelesek meghatározni. Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára szerint a helyhatóságok sorsát nagymértékben befolyásoló, nemsokára a parlament elé kerülő adócsomagról azonban még nem egyeztettek a szervezettel. Zongor hangsúlyozta: 2006-hoz képest reálértéken kétszázalékos forráselvonás terheli az idei évet, miközben az önkormányzatok közel egyharmadánál még a kötelező feladatok ellátására sem jut elegendő pénz. Az önkormányzatok adósságállománya immár megközelíti az 500 milliárd forintot, egyre kevesebb eladható vagyonuk van, az állami források folyamatosan csökkennek. Így – az új adótörvény elfogadása esetén – jó esély van arra, hogy a települési képviselő-testületek a maximális adómértéket vetik majd ki.
Értesüléseink szerint – az uniós energiaadó irányelv mintájára – 2008. január elsejétől a hazai szabályozás is megkülönböztetné a földgáz és a villamos energia üzleti és nem üzleti célú felhasználására kivetett energiaadó mértékét. Az eddigi szabályozás egységes adómértéket írt elő. Az energia nem üzleti célú – például önkormányzati, tb, lakossági – felhasználása esetén alkalmazandó adómérték az EU-minimum követelményéhez fog igazodni, ami jelentős emelkedést jelent a mostani, egységes adóhoz képest – mondta Lőcsei Tamás, aki hozzátette: nem tisztázott azonban, hogy az intézmények, illetve a háztartások milyen mértékben érintettek, így az a furcsa helyzet is előállhat, hogy a lakosságnak a villamos energia után energiaadót kell majd fizetnie.
A magánszemélyeket érintő mostani adótervezetet már több más adóemelés is megelőzte, amiket az utóbbi egy évben vezetett be a kormány. Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének budapesti elnöke emlékeztetett: 2006-tól négyszázalékos különadót kell fizetni a nyugdíjjárulék-elvonás felső határát elérő fizetéseknél, tavalytól már a nyugdíj is beleszámít az adóalapba, ha a magánszemély nyugállományba vonulása után keresetkiegészítésként dolgozik, és a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetők köre is kibővült.