Késik a lakások zöldkártyája

Új épületet januártól, használtat pedig 2009-től csak energetikai tanúsítvány birtokában lehetne értékesíteni vagy bérbe adni, ehhez képest a végrehajtási rendelet még meg sem született. Környezetvédők amiatt aggódnak, hogy a kormány halasztást kér majd az EU-tól, semmibe véve ezzel a klímaváltozás elleni európai küzdelmet. Az épületek zöldkártyája nem lesz olcsó, a mérnöki kamara ajánlása alapján egy száz négyzetméteres családi ház felmérése több százezer forintba is kerülhet majd.

A kiotói jegyzőkönyv aláírójaként hazánk vállalta, hogy 2008 és 2012 között hat százalékkal, az 1990-es szint alá csökkenti az üvegházhatásért felelős gázok kibocsátását. A küzdelem egyik eszköze a lakások és közösségi épületek energiafelhasználásának csökkentése. Az unió még 2002-ben megfogalmazta az épületek energiaigényének felméréséről szóló irányelvét. A direktívának egyelőre csak részben felelünk meg: a számítási metodikát Kolber István tárca nélküli miniszter még tavaly rendeletben kihirdette, de az csak az egyes szerkezeti elemek (födémek, nyílászárók) hőátbocsátási határértékeit és a számítási módokat rögzítette. – Arról máig nem született jogszabály, hogy ki és mikor állíthat ki energetikai tanúsítványt, azokat hogyan ellenőrzik és veszik nyilvántartásba, így a rendelet gyakorlati alkalmazását a bürokrácia akadályozza – mondta el kérdésünkre Zöld András, a Budapesti Műszaki Egyetem épületgépészeti tanszé-
kének tanára.
Elvben új építmények már a következő évtől, meglévő ingatlanok pedig 2009 elejétől csak úgy lesznek értékesíthetők vagy bérbe adhatók, ha van olyan papír, amelyből kiderül, hogy rendeltetésszerű használat mellett egy év alatt egy padlónégyzetméterre vetítve mekkora az energiafelhasználása egy lakásnak vagy háznak. A műszaki cikkekhez hasonlóan itt is kategóriákba sorolják az ingatlanokat. Az ábécé első betűi a legenergiatakarékosabb típusokat jelölik. Új ingatlan nem lehet majd rosszabb C kategóriásnál, ha ennél korszerűtlenebb, azaz pazarlóbb a fenntartása (az I kategóriában akár ötszöröse is lehet a fogyasztás az A osztályhoz képest), elvileg nem kaphatna használatbavételi engedélyt. Zöld András szerint azonban ez a hiányzó jogszabályok miatt nem érvényesíthető.
A verseny is javulna?
Kovács Bence, a Független Ökológiai Központ munkatársa szerint pozitív hatással lenne a piacra a tanúsítvány, mert mind a kivitelezőnek, mind a tulajdonosnak versenyelőnyt jelent, ha magasabb kvalitású, környezetbarátabb ingatlant tud építeni. Egyes elképzelések arról szólnak, ha egy építő sorra kiváló kategóriás házat húz fel, pályázati lehetőséggel, kedvezményes beruházással is segíthetnék. Az engedély tíz évig érvényes, de ha az ingatlan becsült értékének egynegyedét kitevő felújítást végeznek, újra kell minősíttetni. A tanúsítvány alapján nemcsak a működtetés (fűtés, hűtés, melegvíz-ellátás) éves energiaszükségletét tudja meg az új tulajdonos vagy bérlő, tartalmazza azt is, hogy szigeteléssel, nyílászárócserével vagy éppen megújuló energiaforrás használatával mennyivel javulhat a mérleg.
Bosszúság a kispénzűeknek
A zöldkártya tehát hasznos, de fizetni senki nem szeretne érte. A környezetvédők szerint társadalmi feszültséget okozhat a bevezetése, mivel a pár százezer forintot érő tanyák vagy vidéki házak tulajdonosai nem tudják majd megfizetni az eladáshoz szükséges új papírt, ugyanígy egy albérlet kiadásához előírt, többhavi díjnak megfelelő összeget sem. Bár van energiatakarékossági támogatás, amivel a felújítás egy része megspórolható, de a jelentős önrész miatt ezt pont csak a tehetősebbek használhatják ki – magyarázta Kovács Bence.
Az ingatlanok felmérésének nem lesz szabott ára, bár a mérnöki kamara ajánlásában szakértői napidíjként 170 ezer forintot ír elő. Egy használt, száz négyzetméteres családi ház felmérése akár több napot is igénybe vehet, azaz elvileg több százezer forintra rúghat a papír beszerzése. Zöld András szerint azonban egy családi ház tanúsítványáért nem valószínű, hogy ötvenezer forintnál többet elkérnek, a német és dán mérnökök is körülbelül ennyiért dolgoznak.
Az irányelv nemzeti jogba illesztését – az eredeti 2006. január 4-i határidő helyett – arra hivatkozva halogatjuk, hogy nincs felkészült szakértőgárdánk. A Magyar Mérnöki Kamara (MMK) nem reagált lapunk megkeresésére, de Zöld András és a környezetvédők is állítják, van elég mérnök, csak a szakértői jogosítványhoz képzés kell. A tanfolyamokat megtartották, de a vizsgáztatást az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) megtiltotta – ezt a MMK is feltette honlapjára. A kormány tehát húzza az időt. A minisztérium lapunkkal azt közölte: „a kormányrendelet még az egyeztetés szakaszában van, nem lehet pontos időt megjelölni a hatálybalépésre”, az MTI-nek azonban elárulta, hogy a kihirdetés májusig nem várható.
Zavaros elképzelések
Kérdés az is, hogyan számolják a fogyasztást. Felvetődött, hogy meglévő épületeknél a közüzemi számlák alapján kalkulálnak, ám jelentős különbségek adódhatnak abból, ha valaki kisgyermeket nevel és emiatt melegebbre fűti fel a lakást, illetve az sem közömbös, hányan lakják az ingatlant, milyen az időjárás. Az új tulajdonos életvitelének sem kell feltétlenül megegyeznie az eladóéval. Új épületeknél – mivel számlák nincsenek – csak a számításos módszer jöhet szóba.
Az uniós direktíva szerint a közintézményekben ki kell függeszteni azok tanúsítványát. Van olyan terv is, hogy a földnyilvántartásban a tulajdoni lapon szerepeljen a kategória, de a döntéshozók személyiségi jogi problémákra hivatkozva ezt még fontolgatják.