Nem lehet tovább fokozni az adóprést

Minimális politikai kockázat mellett igyekszik a kormány új adókat bevezetni, így azok beszedését igyekszik áthárítani például az önkormányzatokra – ez a kép körvonalazódott a kabinet adópolitikájáról a Századvég és a Konrad Adenauer Alapítvány szervezésében tegnap megrendezett adókonferencián, ahol a szükséges változtatások halogatásának okairól és az újabb adóterhek társadalmi hatásairól esett szó.

Először a szavazatszerző politika, majd az irreális középtávú adóstratégia, végül a rossz gazdálkodás miatti jövedelemszerző kényszer áldozata lett az adópolitika 2002-től napjainkig – mondta Bod Péter Ákos egyetemi tanár a Századvég és a Konrad Adenauer alapítványok tegnapi adókonferenciáján. A jegybank volt elnöke előadásában kiemelte: a jelenlegi adóemelések keretét a konvergenciaprogram előírásai, az adóelkerülési kiskapuk bezárása adja meg, valamint az a tény, hogy a politikai elit tekintélyvesztése miatt elveszett egy esetleges adóreform társadalmi támogatottsága. Bod szerint gyakorlatilag az értékalapú ingatlanadózás bújtatott kibővítése folyik az önkormányzatokra hárított építmény- és telekadó meghatározásával, annak érdekében, hogy „az állami bevételnövelés a politikai károk minimalizálásával” történhessék meg. A volt miniszter arra utalt, hogy a Pénzügyminisztérium egységes, értékalapú ingatlanadó-tervezete szerint az építmény-, illetve telekadó beszedése a döntően ellenzéki kézben lévő önkormányzatokat terheli majd.
Nem lehet helyi szinten tovább fokozni az adóprést, az önkormányzatok a forráselvonások miatt ugyanis már a saját költségvetésüket sem tudják teljesíteni – mondta Tállai András fideszes ellenzéki képviselő, volt pénzügyminisztériumi államtitkár, aki szerint a kormány értékalapú ingatlanadó-tervezete gyakorlatilag nem is hagy valódi döntési lehetőséget az önkormányzatok számára. Tállai szerint a szűkös anyagi lehetőségek miatt nem választható, hanem kényszer lesz majd az új, ingatlanalapú közteher kivetése, csakúgy mint az iskolák bezárása. – Az új adók kivetéséhez szükséges értékmegállapítás adminisztratív terheire szintén nem állnak rendelkezésre források – tette hozzá.
Az adóelkerülésről szóló előadásában P. Kiss Gábor, a Magyar Nemzeti Bank vezető elemzője kifejtette: becsléseik szerint évente 550 milliárd forint jövedelem származik adóeltitkolásból, a legtöbb pénz az áfacsalások és a munkáltatói terhek elkerülése miatt nem jut a büdzsé kasszájába. A kutató szerint a hivatalosan minimálbérre bejelentett alkalmazottak közül legalább 480 ezren többet keresnek a bevallottnál, míg az egyéni vállalkozók körében a 61 százalékos veszteségességi arány szintén jelentős adómegkerülésre utal.
Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke hangsúlyozta: a tegnapi rendezvény egy olyan szakmai vitasorozatot nyitott meg „az Európa a polgárokért” program égisze alatt, melynek folytatásában további konferenciákra is sor kerül: ezek az oktatás, illetve a közigazgatás átalakítását veszik majd górcső alá.