Magyarország remek politikai teljesítményt nyújtott 1989-ben, amiért Németországtól és Európától is nagy megbecsülést kapott – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Az első tégla a berlini falból elnevezésű ünnepi konferencia nyitóbeszédében a Parlamentben tegnap. Az eseményt abból az alkalomból tartották, hogy Magyarország 1989. szeptember 10-én megnyitotta nyugati határát. Gyurcsány Ferenc szerint a kelet-közép-európai diktatúrák azért omlottak össze sorban, mert a névtelen, hétköznapi emberek felmondták az engedelmességet, új világot akartak építeni. Ezt a vágyat egészítette ki, hogy voltak olyan vezetők, akik belátták: a nemzet ügye elválaszthatatlan a szabadság és a demokrácia ügyétől. A kormányfő ezek közé a politikusok közé sorolta többek között Gorbacsovot, Németh Miklós miniszterelnököt és Horn Gyula külügyminisztert. (Emlékezetes, Horn Gyula nyári születésnapi partiján Gorbacsov indokoltnak tartotta a szovjetek 1956-os beavatkozását. Kijelentése ellen a résztvevők, az ünnepelt és maga Gyurcsány Ferenc nem tiltakozott, ám később az MSZP elhatárolódott Gorbacsov szavaitól.)
Köszönetet mondott Magyarországnak a német újraegyesítésben vállalt szerepéért Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszter. Hangsúlyozta: Magyarország történelmi érdeme, hogy 1989. szeptember 10-én nyugati határa megnyitásával kiverte az első téglát a berlini falból, ami a legnehezebb feladat volt Németország újraegyesítésében. Méltatta Németh Miklós és Horn Gyula szerepét, akik „a megfelelő időben megfelelő döntést hoztak”.
Rita Süssmuth, a Bundestag volt elnöke is háláját fejezte ki a korabeli magyar vezetésnek, amelynek „különleges bátorságát” Németország soha nem felejti el. Kovács László akkori külügyi államtitkár az 1989-es események kapcsán említést tett a máltai szeretetszolgálatról, amely segítette a menekülteket, valamint az ellenzéki erőket, az MDF-et és az SZDSZ-t, amelyek támogatták a határnyitást.
Szijjártó Péter
Szijjártó Péter új határátkelőket jelentett be
