Sólyom László: Nincs fasisztaveszély

A köztársasági elnök helyenként kemény hangú beszédével kezdődött az őszi parlamenti szezon. Sólyom László szélsőjobboldali megnyilvánulásnak titulálta a 23 millió románnal való MSZP-s fenyegetést, elítélte a félelemmel való manipulációt, a holokauszt áldozatain való viccelődést, de az Árpád-sávos zászló alkalmazását is. – A jogállam próbája lesz, hogyan dolgozza fel az igazságszolgáltatás a tavaly szeptemberben, de főleg az október 23-i tüntetéseken történteket – hangoztatta a köztársasági elnök. Orbán Viktor a Fidesz–KDNP frakciószövetség nevében megköszönte a felszólalást, míg Lendvai Ildikó (MSZP) az egyenes beszédet hiányolta Sólyom szavaiból.

Az Országgyűlés felelőssége óriási, hiszen a gazdasági, az államháztartási, de az egészségügyi és a demográfiai mutatók is nagyon rosszak – adott helyzetértékelést a köztársasági elnök tegnap a parlament őszi ülésszakának első napján. Sólyom László úgy vélte: mély politikai megosztottság tapasztalható, amelynek érzelmi, indulati alapja van. – Az emberek bizalma megingott a politikában – fogalmazott. Úgy folytatta: bizalom, illetve társadalmi támogatottság nélkül nem lehet véghezvinni a mégoly szükséges reformokat sem.
Sólyom szerint az alkotmányos intézményrendszer lehet az a közös alap, amelyre építve össze lehet fogni az ország érdekében. – Éppen emiatt mérhetetlenül romboló az alapjogok megkérdőjelezése – figyelmeztetett, majd utalva többéves németországi tartózkodására elmondta: ott, „ahol a szélsőjobb jelenléte különösen érzékenyen érint mindenkit”, az emberek elutasítással, tiltakozással reagáltak, és aggódtak az ország nemzetközi megítélése miatt, ám félelemmel nem találkozott. Szerinte a „félelem” és „gyűlölet” a rendszerváltás után került a magyar politikai szótárba. – Most, amikor a radikális jobboldaltól való félelem napirendre került, tisztázni akarom, hogy a veszély eltúlzását és ezzel a félelem növelését ilyen káros manipulációnak tartom, és elítélem – szögezte le az államfő. Hozzátette: nagy szolgálatot tett a Magyar Köztársaság nemzetközi jó hírének Eörsi Mátyás SZDSZ-frakcióvezető, aki nagykövetek jelenlétében tisztázta, hogy Magyarországon nincs fasizmus. Mint ismert, ezen a fórumon Gyurcsány Ferenc arról beszélt, hogy le kell győzni a fasizmust. A kormányfő szerint olyan súlyos a fasisztaveszély, hogy az ellenzéknek, az államfőnek és az egyházaknak is egyértelműen el kell határolódniuk a Magyar Gárdától.
– Az ősszel a radikális jobb jelen lesz az utcán, be is jelentették. Azonban számos egyéb tüntetés is lesz, illetve volt is. Már láttuk, a más szándékú tüntetők védtelenek az ellen, hogy szélsőséges csoportok hozzájuk csatlakozzanak, nem kívánt jelképeiket felmutassák, jelszavaikat a más követelések közé vegyítsék. A rendőrség nem léphet közbe, a saját rendezők erre rendszerint elégtelenek. A politikusoktól, de ugyanennyire a médiától a tisztesség megköveteli, hogy ne mossák egybe a tüntetőket a radikálisokkal. Hosszabb távon ez politikailag is visszaüt – fogalmazott Sólyom László.
A tavaly őszi rendőri brutalitást is szóba hozta az államfő. – Ismerve a közreadott jelentéseket, látva a filmeket és a sajtóból megismerve néhány vádiratot, megrendítően súlyos jogsértéseket követtek el rendőrök. Ehhez képest nagyon kevés ügy jut el a bírósági tárgyalásig, mert az elkövetőket nem tudja azonosítani az ügyészség, s ebben a rendőrség egyáltalán nem együttműködő. Félő, hogy sok ismeretlen tettes, az elkövetők több mint nyolcvan százaléka büntetlenül marad. Félő, hogy sok ismert vezető felelőssége, a szakmai és politikai felelősség, szintén tisztázatlan marad. S mi marad a végén? A kitüntetések – fogalmazott.
Sólyom László természetesnek nevezte, hogy a politika a maga érdekei szerint magyarázza a radikális jelenségeket, de azt visszautasította, hogy ő maga akármelyik politikai erő felszólítására határolódjon el bárkitől is. Szerinte a 23 millió románnal való fenyegetőzés tipikus szélsőjobboldali kampány volt. Hozzátette: a holokauszt áldozatai előtt elnémul, fájdalmukat és emlékeiket a legmesszebbmenőkig tiszteletben tartja. – A holokauszt egyetemes példázat. Ha ezt mindenki értené, akkor nem viccelődne rajta senki – emelte ki. Hozzátette: éppen ezért tartja helytelennek azt is, ha politikai erők jelképüknek választják az Árpád-sávos lobogót.
Sólyom László helytelenítette a kormány azon szándékát, amely szerint az – a demokrácia védelmére való hivatkozással – korlátozná a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságát, valamint korlátozná a gyülekezési jogot. Mint mondta, ez mindenkinek a szabadságjogait sértené. Meglátása szerint ugyanis nem fogadható el, hogy a demokrácia kiteljesedésének egy bizonyos pontján „önvédelemből” csorbítsák a demokrácia alapjait jelentő szabadságjogokat. Azt is kifogásolta, hogy a Parlament előtt különféle rendezvényekkel próbálják megakadályozni a tüntetéseket. Bár érzékeltette, nem örül, ha a Sándor-palota előtt tüntetnek, senkit nem korlátoz e jogában, ott nem fog zsákban futást szervezni ez ellen.
Lendvai Ildikó (MSZP) az államfő beszédének egyes elemeit megnyugvással hallgatta, egészében viszont csalódottságának adott hangot. Úgy vélte, az államfőnek felülről kell nézni a pártpolitikai vitákat, de ha az ország drámájáról van szó, akkor az a nézőpont a problémát bagatellizálja, és szándéka ellenére is felmentést adhat. Lendvai szerint Sólyom pontosan a saját magával szemben felállított egyenes beszéd követelményének nem felelt meg.
Eörsi Mátyás (SZDSZ) szerint fontos lenne, ha az ellenzék kinyilvánítaná, hogy minden vita ellenére közelebb áll az SZDSZ-hez és az MSZP-hez, mint „ehhez a förtelemhez” (a Magyar Gárdához – a szerk.). A frakcióvezető azt mondta, a pártok közötti bizalom érdekében jó lenne, ha a köztársasági elnök közreműködne abban, hogy a Fidesz és a KDNP képviselői ne vonuljanak ki a miniszterelnök felszólalásainál.
Dávid Ibolya (MDF) ismét a normális Magyarországról beszélt, ezért arra számít, hogy a parlamenti pártok meghívást kapnak a köztársasági elnöktől, ahol megbeszélhetik az ország dolgait. Jelezte, nem mindenben értenek egyet az államfővel, de nem napirend előtt kívánják ezt megbeszélni.
Orbán Viktor (Fidesz) Sólyom szavaira reagálva elmondta: a Fidesz és a KDNP a törvényesség, a rend és a demokrácia erőit gyarapítja Magyarországon, így az államfő demokráciáért és az emberi méltóságért folytatott küzdelmében számíthat az ellenzéki frakciószövetség minden tagjára.