Eredetileg június végén került volna sor az alapító okirat elfogadására, de akkor feszültség támadt Hugo Chávez venezuelai elnök és brazil kollégája, Luiz Inácio Lula da Silva között. De a Rio de Janeiróban tartott, éles vitákkal fűszerezett tanácskozáson végül megoldották a politikai és technikai jellegű véleménykülönbségeket is. A tagállamok küldöttségei folytatják tanácskozásaikat a brazil nagyvárosban mindaddig, amíg november 3-án hivatalosan alá nem írják az alapító okiratot a bank leendő székhelyén, Caracasban.
A hét alapító 500-700 millió dollárral járul hozzá a bank alaptőkéjéhez, és Miguel Peirano argentin gazdasági miniszter szerint annak összegét 5-7 milliárd dollárra lehet majd becsülni. A garanciát vállaló három alapító tagon kívül a nemzetközi bankok állják a pénzalapok egy részét, cserébe részvényeket kapnak. A részsiker miatt különösen lelkes Peirano hangsúlyozta, a bank egyelőre kizárólag dél-amerikai szükségleteket fog ellátni. Csak az alapító tagállamok irányítják a bankot, és kizárólag technikai, nem politikai szempontok alapján döntenek a különböző igényekről.
A bank a latin-amerikai politikai-gazdasági integráció fontos része, és az aláírás időpontjának megválasztásában szerepet játszottak az október végi argentin elnökválasztások is. Nagyon valószínű, hogy még az első fordulóban győz a jelenlegi peronista elnök, Néstor Kirchner felesége, Cristina Fernández szenátor asszony. Így az ország mindenképpen kedvezőbb helyzetben várja az államadósságairól tartandó átütemezési tárgyalásokat az úgynevezett párizsi klubbal. A Nemzetközi Valutaalap ugyanis mindenképpen szeretné elérni, hogy Argentína újra tőle vegyen fel hiteleket, és megpróbál részt venni ezeken a tárgyalásokon, esetleg feltételeket szabni új adósságátütemezéseihez. De Argentína 2001-es gazdasági válsága után határozottan ódzkodik a korábbi kapcsolatok helyreállításától a Valutaalapról szerzett újabb keserű tapasztalatai miatt.
Különleges sütemény készült augusztus 20-ra + videó
