Veres János ismét fenyeget

Az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei tegnap véget ért tanácskozásukon azon aggodalmuknak adtak hangot, hogy a tavalyihoz képest az idén mérséklődik a gazdasági növekedés. A pénzügyi piac viharai, az amerikai gazdaság lelassulása, a továbbra is magas olajárak, valamint egyéb áruk ára fokozták a lassulás kockázatait és a külső egyensúlyi zavarokat egyes tagállamokban.

oldjuk fel a munkavállalás korlátait. Az Európai Unió munkahelyteremtést és gazdasági növekedést célzó lisszaboni stratégiájáról tartottak ülést hétfőn és kedden Brüsszelben az Európai Parlament (EP) illetékes munkacsoportjának szervezésében, az uniós tagállamok parlamenti képviselőinek bevonásával. Mint arról Barsiné Pataky Etelka néppárti európai parlamenti képviselő lapunkat tegnap tájékoztatta, az európai néppárti képviselőcsoport a lisszaboni stratégia kapcsán kulcsfontosságúnak ítéli a kutatás-fejlesztést, valamint az eredmények gyakorlati alkalmazását, azaz a gazdasági folyamatok fellendítéséhez kapcsolódó innovációt, egyfajta „ötödik uniós alapszabadságként” kezelve a tudás szabad áramlását. Barsiné a néppárti állásponthoz azonban még hozzátette: „Előbb oldjuk fel a munkavállalás szabadságának korlátait.” Barsiné Pataky Etelka figyelmeztetett arra, hogy a magyar kormánynak is szembe kell néznie azzal, mit tett nemzeti szinten az uniós versenyképességi stratégia hazai megvalósításáért. (K. T. L.)

A pénzügyminiszterek értékelték a magyar konvergenciaprogramot, és úgy találták, hogy az abban megadott hiánycsökkentési célok teljesíthetők. Ugyanakkor úgy látják, hogy az államháztartási célok elérése 2009-ben jelentős kockázatokat rejt, s elsősorban a kiadási oldalon jelentkező esetleges túlköltekezéssel van összefüggésben, illetve azzal, hogy az átfogó reformprogram nem valósul meg maradéktalanul.
Veres János a tanácskozást követő sajtótájékoztatóján elmondta, e tekintetben megnyugtatta kollégáit azzal, hogy e kockázatokat lényegében kiküszöbölik az idei és jövő évi költségvetésbe épített, megfelelő nagyságú tartalékokkal. A pénzügyminiszter azt is elmondta, hogy az átmeneti időszak után van lehetőség adóteher-csökkentésre a versenyképesség növelése céljából.
Hozzátette: 2009-től négyszázalékos gazdasági növekedésre számítanak, valamint arra, hogy Magyarország ekkorra teljesíteni fogja a kitűzött célokat, s megszüntethető lesz az ellenünk folyó túlzottdeficit-eljárás.
*
Veres elmondta még: ha a népszavazás a kormány szempontjából negatív eredménnyel ér véget, akkor az érintettek – vagyis az orvosok, a kórházak és oktatási intézmények – annyival kevesebb pénzt kapnak. Pótláson semmiképpen nem gondolkodnak. A pénzügyminiszter hozzátette: ezt – vagyis a költségvetési deficit lefaragását – várja el tőlük Brüsszel.
Az euró bevezetésével kapcsolatos kérdésre azt válaszolta, hogy erről először előreláthatólag 2009-ben lehet majd gondolkodni, amikor Magyarország teljesíti az euróövezeti csatlakozás feltételeit.
Lapunk azon kérdésére, hogy mit szól a Reuters tegnapi elemzéséhez, amely igen kedvezőtlenül hasonlítja össze Magyarországot Szlovákiával (l. Napi sajtószemlénket – a szerk.), a miniszter miután kijelentette, hogy azt nem olvasta, átadta a szót Kovács Álmos szakállamtitkárnak. Ő azt mondta: nagyon felületesnek találta a Reuters cikkét, mert az nem nézett a számok mögé, hanem csak a magyar növekedés fő számadatát idézte, tehát nem vette figyelembe, hogy a lassulást a közigazgatási ésszerűsítés (létszámcsökkentés) és a mezőgazdasági hozzájárulás csökkentése okozta.
Ezt követő kérdésünkre, hogy van-e olyan „vörös vonal”, amelyet ha alulmúlna az idei gazdasági növekedés, aggódni kezdenek a konvergenciaprogram végrehajthatósága miatt, a pénzügyminiszter elmondta, semmi kétsége sincs afelől, hogy az idei gazdasági növekedés nagyobb lesz a tavalyinál, de még az EU átlagánál is. Az államtitkár hozzátette, hogy a konvergenciaprogram tartalmaz alternatív forgatókönyveket, s még a gazdasági növekedés lassulása esetén is tarthatók lesznek a költségvetési célok.

Távol a felzárkózástól. Hazánknak 2003 óta kell rendszeresen felzárkózási (konvergencia-) programokat készítenie, s folyamatosan frissítve az Európai Bizottságnak bemutatnia. Az eddigi programokban megjelölt menetrendek – amelyek az államadósságot, az államháztartási hiányt, az inflációt, a gazdasági növekedést és az adóváltozásokat tartalmazzák – sorra megbuktak, mert a bennük szereplő kormányzati ígéretek rendre hiányosan teljesültek. A 2003 és 2005 között vázolt pályáról teljesen letért az ország: míg a 2005-ös programban a múlt évre még négyszázalékos gazdasági növekedést jósoltak, addig a 2007 decemberében beadott legutolsó program már csak 1,7 százalékos bővülést tartalmazott. Az anyagokban történt változást az inflációs előirányzatok jelentős módosulásai is jól szemléltetik: a 2005-ben tervezett háromszázalékos pénzromlás helyett a legutolsó konvergenciaprogramban már 7,9 százalék szerepelt. A GDP-arányos államadósság tervezésénél is érvényesült az irreális optimizmus: két esztendő leforgása alatt 57,9 százalék helyett immár 65,6 százalék az irányadó szám. Az államháztartásihiány-tervek 3,3 százalékról 6,2 százalékra módosultak. (Sz. A.)