A kormány titkolja a tandíj hatásait

A kormány nem hozza nyilvánosságra az idei évben a felsőoktatási intézményekbe jelentkezett diákok számát, mert attól fél, hogy még a népszavazás előtt nyilvánvalóvá válik: a tandíj tömegesen rekeszti el a fiatalokat a továbbtanulás lehetőségétől – jelentette ki tegnap Pokorni Zoltán fideszes országgyűlési képviselő a Fidelitas tandíjellenes demonstrációján.

A politikus emlékeztetett: 2006-ban a kormánypártok még ígéretet tettek arra, hogy nem fogják bevezetni a tandíjat, ezentúl azonban nem a tehetség, hanem a szülők anyagi helyzete fogja eldönteni, hogy ki tanulhat tovább és ki nem. – A tandíjtörvény beiktatásának évében, 2007-ben 25 ezerrel kevesebb gyermek adta be jelentkezési lapját valamely felsőoktatási intézménybe, mint egy évvel korábban, és az idén vélhetően még drasztikusabban csökkent a számuk. Hiller István oktatási miniszter a parlamentben a minap azt állította, hogy még soha nem tudták 30 napnál hamarabb nyilvánosságra hozni az adatokat.
*
Ez azonban nem igaz, ugyanis 2005-ben már 7, 2006-ban pedig 9 nap alatt össze tudták számolni, hogy hányan jelentkeztek egyetemre és főiskolára, holott akkor még jóval többen akartak továbbtanulni, mint most – fűzte hozzá Pokorni Zoltán, aki szerint a kormány ugyanúgy jár el, mint a választások évében, amikor az államháztartási adatokat titkolták el az emberek elől. Ismeretes, lapunk már korábban beszámolt arról, hogy bár rég lejárt a felvételi határidő, az oktatási tárca valószínűleg csak március közepén, vagyis a népszavazás után árulja el, hányan jelentkeztek az idén egyetemre, főiskolára. Tavaly ősszel az oktatási tárca már előre próbálta megmagyarázni annak előre sejthető, igencsak lesújtónak ígérkező adatait. Jó előre megpróbálták elhinteni, hogy nem a bevezetendő tandíj miatt csökken drasztikusan az egyetemre, főiskolára jelentkezők száma. Manherz Károly szakállamtitkár akkor azt mondta: várhatóan csupán 50-60 ezer diák jelentkezésére lehet majd számítani. Manherz igyekezett mindent a demográfiai adatokra fogni, szerinte folyamatosan csökken az érettségizők száma, így értelemszerűen egyre kevesebb a felvételiző is.
Az adatokat nézve azonban kiderül, hogy szó sincs erről: tavaly ugyanis négyezerrel többen érettségiztek, mint egy évvel korábban, ennek ellenére több mint 24 ezerrel kevesebb fiatal jelentkezett a felsőoktatásba, mint 2006-ban. Még drámaibb a helyzet, ha több évre visszamenőleg vizsgáljuk az adatokat: míg 2004-ben 167 ezer fiatal jelentkezett egyetemre vagy főiskolára, addig 2007-ben már csak 108 ezer. Az érdeklődés visszaesése annak köszönhető, hogy megszűnt az ingyenes felsőoktatás Magyarországon: a most felvett diákoknak másodévtől kezdve alapképzésen évi 105, mesterképzésen 150 ezer forintot kell fizetniük.