A lerombolt universitas

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) idén közel kétszázmilliót fordíthat a középkori egyetem feltárására, bemutathatóvá tételére és a félbeszakadt munkálatok befejezésére. Tíz év szünet után 2010-re várhatóan újra benépesül az egykori universitas.

Háromszázmillióba kerülő munkákba foghatnak Pécsett, a székesegyház mögött található középkori egyetem romjainál. Az 1367-ben alapított universitas feltárási munkáit ugyan 1985-ben elkezdték, de az ásatások 2000-ben – források hiányában – elakadtak.
A nyolc éve befejeződött ásatások során feltárták az egykor 35 méter hosszú és 10 méter széles épületet, amely a történészek szerint 1664-ben, Zrínyi Miklós téli hadjárata idején semmisült meg. Akkoriban egy másik fontos maradványra is rábukkantak a szakemberek: az universitas melletti, 1355-ben alapított Aranyos Mári-a kápolnát, s abban az egyetemalapító Vilmos püspök síremlékét tárták fel. A munkálatok ugyan félbeszakadtak, a romok fölé azonban védőépület került.
A Középkori Egyetem Alapítvány kuratóriumi elnöke, Font Márta abban reménykedik, hogy idén folytathatják a munkálatokat, s a tervek szerint megkezdődhet az épületben a többfunkciós kiállítótér kialakítása, valamint az Aranyos Mária-kápolna látogathatóvá tétele. Bizakodásra adhat okot, hogy a KÖH elnöke, Mezős Tamás szerint ebben az évben külön soron szerepeltetik a központi költségvetésben a pécsi feltárást, s esély van arra, hogy kétszázmilliót fordíthatnak rá. A város önkormányzata – miután a Nagy Kiállítótér nem az eredeti helyszínen készül el – a kulturális fővárosi program megtakarításaiból finanszírozná a projektet.
Az egyetem a tekintetben különleges, hogy más középkori, európai universitasokkal ellentétben itt nem királyi székhelyen jött létre az intézmény. A korabeli pécsi püspök, Vilmos ugyanis vállalta az intézmény fenntartását, így elnyerte Nagy Lajos király támogatását, s ezzel együtt a pápai jóváhagyást is.