Jóval nagyobb adócsökkentésre lenne szükség, mint 200-250 milliárd forint – nyilatkozta lapunknak Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezető társelnöke. Ez az összeg a magyar GDP 0,8 százaléka. A bürokrácia fenntartása ugyanakkor 6,8 százalékot emészt fel, miközben ez az arány az EU-ban ennek csupán a fele. A társelnök szerint dicséretes, hogy végre a kormány is belátta, ezekkel a közterhekkel képtelenség versenyben maradni a környező országokkal szemben, ám a javaslatok számos problémát vetnek fel. A szuperbruttósítás életbelépése várható a legkevésbé – véli Vadász György. Ebben a formában sem a munkavállalóknak, sem a munkáltatóknak nem felel meg ez az elképzelés.
A személyi jövedelemadó (szja) csökkentése már népszerűbb lehet, de itt meg arról nem tudunk eleget, hogy konkrétan milyen közterhekkel kompenzálnák az szja-csökkentésből származó bevételkiesést. Amíg ez nem körvonalazódik, addig az sem megítélhető, hogy kinek mennyibe kerülne valójában egy ilyen változás. A járulékcsökkentésről Vadász György elmondta: a kormány leginkább ezt az elképzelést szorgalmazza, bár ha 200-250 milliárdot szánnak rá, és a bevezetését követő első évben csak cégenként a tíz legkevesebbet kereső munkavállalóra vonatkozna, a haszna kérdéses.
A Gyurcsány Ferenc javaslataihoz készült hatástanulmányból kiderül, hogy az alacsony jövedelműeknek egyik elképzelés szerint sem marad több a zsebükben, az átlagos vagy ennél magasabb fizetésűeknek viszont mindhárom megoldás nettó béremelkedést ígér.
Hogy mégis mikor lesz valami ezekből az elképzelésekből? Azt még a kormány tagjai sem tudják pontosan. Eredeti ígéretük szerint májusban már kész lesz a törvény szövege, és a nyári szünet előtt megszavazhatja a parlament. Ugyanakkor Kákosy Csaba gazdasági miniszter tegnap az Amerikai Kereskedelmi Kamara üzleti fórumán már kitolta a határidőt, és óvatosan csak annyit nyilatkozott, hogy még az idén elkészülhet az adócsomag-tervezet – értesült a távirati iroda. Amennyiben az eredeti ütemtervhez tartja magát a kormány, és májusra kész törvényszöveggel áll elő, akkor azzal kell szembesülnie, hogy alig három-négy hete marad a társadalmi egyeztetésre, így fennáll a veszélye, hogy csupán egy kapkodva összeállított szabályozás születik.
Nem ez lenne az első hamarjában összeütött adótörvény. Tegnap folytatta le a parlament az általános vitát az áfatörvény legfrissebb módosításáról. – A január 1-jén életbe lépett áfatörvény nem volt tökéletes, hiszen nem határozta meg pontosan a fordított áfafizetés alá tartozó tevékenységeket, de félő, hogy az új szabályozásban is lesz néhány vitatható pont – nyilatkozta lapunknak Pénzely Márta, a Deloitte szenior menedzsere.
A most tárgyalt adótörvény-tervezet a március 1-jétől hatályos, közbeszerzésekkel kapcsolatos törvényt is megváltoztatná. A vállalkozások dolgát ez annyiban könnyíti meg, hogy a közbeszerzésben részt vevők a törvény által előírt, az APEH-től kapott nullás igazolásukat, amely azt tartalmazza, hogy a vállalkozásnak nincs adótartozása, nemcsak egy esetben használhatnák, hanem több cégnek is bemutathatnák, nem kellene minden alkalommal újat kérniük. A néhány napja életbe lépett közbeszerzési szabályozás újabb módosítását egyébként szeptembertől vezetné be a kormány, de a március 1-je utáni ügyekre is alkalmazzák majd a változtatást.
Légtérzárat rendeltek el Alaszka felett
