Játszadoznak a forinttal

Egyre magasabb kamatokat kell fizetnie hazánknak az államadósság fedezésére kibocsátott állampapírokra, ami elemzők szerint a befektetők bizalmatlanságát és a magyar gazdaság negatív megítélését jelzi. A kamatok szárnyalásával együtt gyengül a forint is; a múlt hétfői árfolyamsáv-eltörlés hatása csak néhány napig tartott.

Három éve nem látott csúcsra ugrottak az államadósság fedezésére szolgáló, közép- és hosszú távú állampapírokra kínált hozamok, amelyek tegnap már 8,2 százalékos magasságban jártak, miközben a forint délelőtt a 266 forintos mélységet is megjárta az euróval szemben. A pesszimista befektetői hangulat és a magyar gazdaság megítélésében történt negatív változás kettős terhet ró a költségvetésre. Egyrészt a kamatok emelkedésével drasztikusan nő a közel 17 ezer milliárdnyi államadósság kamattörlesztése, másrészt a magyar fizetőeszköz mélyrepülésével a devizában felvett állami és magánkölcsönök is megdrágulnak. A magyar állampapírpiacon a már pénteken kialakult roppant kedvezőtlen hangulat és a gyér érdeklődés tegnap folytatódott, ennek hatására az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. tegnap a korábbiakhoz képest mintegy 25-30 százalékkal csökkentette az értékesítendő közép- és hosszú lejáratú kötvénymennyiséget.
*
Az ÁKK az elmúlt két napban bekövetkezett folyamatokkal indokolta a lépést az MTI-nek kiadott közleményében, és jelezte, hogy inkább a rövid futamidejű kincstárjegyek eladására kíván összpontosítani. – Átmeneti intézkedésről van szó,
reméljük, hogy a következő három hónap során rendeződik az állampapír-piaci helyzet, és növekedik a jelenlegi gyér kereslet – komentálta lapunknak a döntést Szarvas Ferenc, az ÁKK vezérigazgatója.
– Logikus, hogy a mostani helyzetben az ÁKK nem szeretné, hogy a magas kamatok az öt-, tíz-, tizenöt éves futamidejű kötvényeket terheljék, ezért inkább a rövid lejáratú értékpapírok eladásában látják a megoldást – nyilatkozta lapunknak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, aki szerint az ÁKK hosszú távon a kamatok csökkenésére számít, éppen ezért nem szeretné a kedvezőtlen hozamokat több évre „bebástyázni”. Suppan hangsúlyozta: a magas hozamok jelzik, hogy befektetői szemszögből most még rosszabb a helyzet, mint a Gyurcsány-csomag bejelentését követő időkben, a hazai gazdasággal szembeni bizalmatlanság és a kiszámíthatatlanság tovább növekedett.
A kamatok emelkedése magával rántotta a forintot is, amely közel kéthetes mélypontot is elért a nap folyamán az euróval szemben, majd az ÁKK bejelentése után erősödésbe kezdett. Mivel a régiós valuták távolról sem mutattak a forinthoz hasonló ingadozást, ezért elemzők szerint a negatív külső tényezőkön – vagyis a befektetők kockázatkerülésén és a hazai gazdaság iránti bizalmatlanságon – kívül a belső problémák jelentősen közrejátszanak a forint látványos gyengülésében.
A portfolio.hu-nak nyilatkozó szakértők szerint az egy héttel ezelőtti sáveltörlés kapcsán még a jegybanki hitelesség javulásáról lehetett hallani, mára azonban a befektetők kockázatkerülése miatt átértékelődni látszik az MNB lépése, amit a piacok ugyan pozitívan fogadtak, ugyanakkor a hirtelen romló hangulatban mások ismét – és egyre inkább – hiányolják a gazdaságpolitika hitelességét.
A jelenlegi magyar gazdasági helyzetet jól jellemzi, hogy továbbra is nálunk a legrosszabb az üzleti hangulat a térségben – ezt mutatja legalábbis a Reuters és az osztrák Kontrollbank (OeKB) tegnap megjelentetett közös felmérése, amely a kelet-közép-európai országok gazdasági helyzetét elemzi. Az MTI által közölt tanulmány szerint ugyanakkor nem változott az üzleti környezet megítélése a felmérésben szereplő többi kelet-közép-európai országban, bár a külföldi befektetők óvatosabban ítélik meg a térség gazdasági helyzetét, mint tavaly.