Kárpátaljai tiltakozás

Jelen állás szerint március 14-én – tizenkét év késéssel – Viktor Juscsenko ukrán és Sólyom László magyar államfő közösen avatja fel a vereckei honfoglalási emlékművet Kárpátalján. Az avatás ellen tiltakozik több kárpátaljai ukrán nacionalista szervezet.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) még az 1996-os millecentenárium alkalmából szándékozott honfoglalási emlékművet emelni a Vereckei-hágón. Akkor a Csoóri Sándor költő vezette Magyarok Világszövetségének bírálóbizottsága Matl Péter munkácsi szobrászművész pályázatát ítélte támogatásra méltónak. A munkálatok azonban igen erős ellenállásba ütköztek – emlékeztet a Kárpátalja című hetilap. Az ukrán nemzeti-radikális erők részéről megnyilvánuló tiltakozásra hivatkozva a kárpátaljai hatóságok leállították a munkálatokat. Az emlékmű helyén azóta egy torzó található.
1996 óta a KMKSZ újra és újra felvetette az emlékmű befejezésének gondolatát, rendszeresen napirenden tartotta a kérdést. A váratlan áttörést emlékműügyben Viktor Juscsenko ukrán és Sólyom László magyar államfő legutóbbi két találkozója hozta. A legfrissebb hír ezzel kapcsolatban, hogy február 21-én áldását adta az építési munkálatok újrakezdésére a kárpátaljai megyei építészeti ellenőrző felügyelet is. Amennyiben a politika nem szól közbe, március 14-én Viktor Juscsenko és Sólyom László közösen avatja fel a vereckei honfoglalási emlékművet. Csakhogy politikailag a kérdés még nincs lezárva. Több kárpátaljai ukrán nacionalista szervezet és értelmiségi nyilatkozatban foglalt állást a magyar emlékmű felépítése ellen. Az állásfoglalás szerzői szerint az ukránellenes folyamatba illeszkedik egyes politikai erők azon törekvése, hogy mindenáron idegen, főként magyar jelképeket helyezzenek el Kárpátalján. Az aláírók ukránellenes megnyilvánulásnak nevezik a vereckei magyar honfoglalási emlékmű építését is. Szerintük a magyarok alaptalanul állítják, hogy a terület, amelyet annak idején elfoglaltak, „terra incognita” lett volna, hiszen – mint emlékeztetnek – régészeti leletek bizonyítják: Kárpátalja területén már a VI–IX. században szláv települések voltak.