Már majdnem nyeregben

Fejlesztés helyett romlik az állami sportlétesítmények állapota, és sokukat az eladás veszélye fenyegeti. Egy éve vészhelyzetbe került a Budapest szívében lévő Nemzeti Lovarda is, de a 130 éves létesítmény egyelőre megmenekült attól, hogy eladják, és helyébe újabb bevásárlóközpontot építsenek.

A jubileumi ünnepség helyetti halotti tor elmarad. Május 5-én lesz 130 éve, hogy a Keleti pályaudvarhoz közeli Városi Omnibusz Telep területén megrendezték az első magyarországi lóárverést. A Tattersallnak elnevezett lovaslétesítmény ugyan túlélte a huszadik századot, de a múlt évben az a hír terjedt el, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
6-7 milliárd forintért eladja a Kerepesi úti öthektáros ingatlant, a Nemzeti Lovardát pedig kiköltözteti a Szent István Egyetem Üllőn lévő Dóra-majorjába.
– Ugyan még nem vagyunk nyeregben – mondta Pécsi Gábor, a Magyar Öttusaszövetség főtitkára –, de a közvetlen veszély elmúlt. Az öttusaistálló továbbra is maradhat a Nemzeti Lovardában, ahol a versenyzők huszonhárom lovon edzhetnek. Az olimpiai felkészülést tehát nem zavarta meg a kilakoltatás. A Kerepesi úti létesítménynek a májusi budapesti világbajnokság lebonyolításában is fontos szerepe lesz, hiszen a lovakat ott készítik fel, és onnan viszik át a versenyekre a Puskás Ferenc Stadionba.
Az idén 130 éves lovardát tavaly szeptember elsejével nem a Szent István Egyetemhez, hanem a minisztérium égisze alatt működő Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központhoz (MGSZH) csatolták, a telep vezetője Zámbori Márta, helyettese pedig Burucs Balázs lett. Az MGSZH Központ állattenyésztési igazgatóság vezetőjének, Zsilinszky Lászlónak kérdéseinkre adott válaszaiból kiderült, hogy a Nemzeti Lovarda egyelőre nem költözik, s anyagi lehetőségeihez képest megfelelően funkcionál.
– A korábban önállóan működő intézménytől nehéz gazdasági helyzetet örököltünk – magyarázta Zsilinszky László. – A legfontosabb feladat a kiadás és a bevétel egyensúlyba hozása volt, és a szolgáltatás minőségének az emelése. Ezért növeltük a dolgozói létszámot, a takarmány minőségét, hogy az istállókban tartott lovak ellátása megfelelő legyen. Az állami fenntartású lovarda működését üzleti alapra helyeztük, megszüntettük az ingyenes szolgáltatásokat, mindennek ára lett. Egy ló bértartása havi hetvenezer forint, ami a fővárosban kedvező díj, ezért megteltek az istállók. Újra bevezettük a bérlovaglást, tehát a budapesti fiatalok könnyen megközelíthető helyen tanulhatnak meg lovagolni.
A lovarda korábbi feladatai közül a szakképzés megszűnt, viszont a versenysportnak továbbra is lehetőséget akarnak biztosítani. Az itt működő Budapesti Lovas Klubbal kötött megállapodás szerint az egyesület vállalta a lovas versenyek rendezését, amelyektől szintén bevételt remélnek.
– Jelentős korszerűsítésre nincs anyagi fedezet, de a szükséges hiányosságokat a rossz állapotban lévő épületekben pótoltuk, például az istállók már nem áznak be. Az átalakulás utáni első fél év mérlege már biztató, a lovak száma és a lovarda bevétele is nőtt. Azt szeretnénk elérni, hogy ha esetleg újra szóba kerül a Nemzeti Lovarda sorsa, akkor a ráfizetéses gazdálkodás ne lehessen a megszüntetés indoka.
A vészhelyzet ugyan átmenetileg elmúlt, de a Nemzeti Lovarda túl jó helyen van ahhoz, hogy a döntéshelyzetben lévők ne lássanak benne üzletet, mert értékét 6-7 milliárd forintra becsülik. A létesítményben bérlő a Magyar Lovasszövetség is, amelynek elnöke, Farkas Sándor tart attól, hogy a sportlétesítmény jövőjéről nem szakmai, hanem politikai döntés fog születni, amely a magyar sport számára hátrányos lehet.
– A „mindent eladunk” kormányzati politikában kisebb csoda, hogy a Nemzeti Lovarda még áll – magyarázta Farkas Sándor. – Kétségtelen, hogy a létesítmény a város központjában, nagyon kiemelt területen van. Ezért a lovasszövetség javaslata, hogy ha esetleg majd költözni kell, akkor a Fehér úton, a Kincsem park melletti területen lehetne felépíteni egy új, korszerű lovasközpontot, ahol az öttusázók és a lovasok is edzhetnének, és nemzetközi versenyek lebonyolítására is lenne lehetőség. Ha viszont maradhatna a Nemzeti Lovarda a jelenlegi helyén, akkor fel kellene újítani.
A játszma még nem dőlt el, a sport haladékot kapott. Ami felér egy fél meneküléssel.