Három nappal a spanyol választások előtt, a múlt csütörtökön hozta nyilvánosságra Brüsszelben az Európai Bíróság jogerős döntését a legnagyobb spanyol áramszolgáltató cég, az Endesa magánosítása ügyében. Az EB azért perelte be a spanyol államot, mert José Luis Rodríguez Zapatero szocialista kormánya a holland versenybiztos asszony, Neelie Kroes figyelmeztetései ellenére nem vonta vissza a német energiaóriásnak, az E.ON-nak támasztott feltételeit, és ezzel megsértette a szabadpiaci versenyszabályokat. 2005 szeptemberében kezdődött a versenyfutás, amikor a katalán energiaóriás, a Gas Natural beadta vételi ajánlatát az Endesára, s csak tavaly áprilisban ért véget, amikor az egyik nagy spanyol magán-építőipari cég, az Acciona és az ENI, az olasz állami energiavállalat, illetve az E.ON felosztotta egymás közt az Endesát.
A katalán óriás pályázata főleg azért hiúsult meg, mert a spanyol bal- és a jobboldal is valós elszakadási veszélyt látott az ajánlatban, hiszen a katalán statútum bővítésével csaknem egy időben adták be vásárlási ajánlatukat. A spanyol jobboldali ellenzék erős liberális szárnya egyébként is határozottan támogatta az E.ON ajánlatát, miközben Brüsszel némi késéssel kialakított ellenző álláspontja miatt megbukott a spanyol szocialisták azon kísérlete, hogy a francia EdF-hez hasonlóan a spanyol állam is erős energiavállalatot hozzon létre.
Wulf Bernotat, a vesztes német cég elnöke már áprilisban jelezte, nem adja fel, és néhány év múlva újra próbálkozik, de a tavalyi közös megállapodás révén az E.ON már Spanyolország harmadik legnagyobb áramszolgáltatója lett. Bernotat már előre is bocsátotta, hogy cége nemcsak igényt tarthat kártérítésekre, hanem újabb vételi ajánlatokra is készül a spanyol energiapiacon.
Vidnyánszky Attila nyílt levele Dúró Dórának