A megyék tekintetében a részvételi arány a polgári vezetésű Vas megyében volt a legnagyobb (55,19 százalék), míg a kormánypárti vezetésű Heves megyében a legkisebb (47,69 százalék). A fővárosban szintén egy Fidesz–KDNP irányítású kerületben, Hegyvidéken szavaztak a legtöbben (59,37 százalék), míg az SZDSZ-es vezetésű Józsefvárosban a legkevesebben (44,64 százalék).
A tendencia a megyei jogú városok esetében sem változott meg számottevően, hiszen a Fidesz– KDNP-s vezetésű Hódmezővásárhelyen a választópolgárok 59,37 százaléka járult az urnákhoz, míg a kormánypárti irányítású települések közül egyedül Szombathelyen lépte túl a részvételi arány az 50 százalékot. Így, bár a mostani ügydöntő népszavazáson a Fidesz– KDNP-s vezetésű Tatabányán volt a legalacsonyabb a választási részvétel, de ha a jobboldali és baloldali vezetésű települések részvételi adatait átlagoljuk, akkor kiderül, hogy a polgári településeken átlagosan 50,76 százalék volt a részvételi arány, míg a hat kormánypárti vezetésű település esetében ez a szám 48,18 százalék.
Érdekes információkra bukkanhatunk, ha a részvételi adatokat a kisebb települések, városok esetében vizsgáljuk. Öt városban – Baktalórántháza (67,93 százalék), Csorna (60,13 százalék), Hévíz (61,06 százalék), Mórahalom (62,3 százalék) és Visegrád (61,92 százalék) – a részvételi arány meghaladta a 60 százalékot. Közülük három – Csorna, Mórahalom és Visegrád – jobboldali vezetésű, míg a másik két településnek független, illetve civil színekben győztes polgármestere van. További érdekesség, hogy kilenc kisvárosban – Cigánd (34,67 százalék), Devecser (39,18 százalék), Füzesgyarmat (39,78 százalék), Jászfényszaru (39,74 százalék), Létavértes (38,42 százalék), Mezőhegyes (37,28 százalék), Oroszlány (38,66 százalék), Ózd (37,07 százalék) és Tiszavasvári (39,26 százalék) – a választási részvétel 40 százalék alatt maradt. Közülük hármat – Füzesgyarmat, Oroszlány és Ózd – MSZP-s polgármester, hatot pedig független polgármester vezet.
Hasonló érdekességet mutat az igen szavazatok megyénkénti, kerületenkénti és települési eloszlása. A megyék szintjén arányaiban a legtöbb igen a kórházi napidíj és a vizitdíj tekintetében Hajdú-Bihar megyében született (89,59 százalék és 88,39 százalék), míg a tandíj eltörlésére a legtöbben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mondtak igent (88,57 százalék). Arányaiban a legkevesebb igen voksot mindhárom kérdésben Komárom-Esztergomban adtak le (kórházi napidíj: 81,65 százalék, vizitdíj: 79,87 százalék, tandíj: 79,84 százalék).
Az igenek és nemek aránya a megyei jogú városokban is aszerint alakult, hogy melyiknek van polgári vagy éppen kormánypárti vezetése. A legtöbb igen voks arányaiban a kórházi napidíj és a vizitdíj tekintetében Debrecenben született (88,38 százalék és 86,93 százalék), míg a tandíj eltörlését a legtöbben Hódmezővásárhelyen akarták (86,83 százalék). A megyei jogú városok közül a negatív rekordot minden kérdésben Tatabánya „hozta” (kórházi napidíj: 77,28 százalék, vizitdíj: 75,29 százalék, tandíj: 74,53 százalék). Igaz ugyan, hogy Tatabányán polgári vezetés van, de az is tény, hogy az összes megyei jogú várost összevetve az egyes kérdésekre adott igen szavazatok tekintetében a baloldali vezetésű városokban alacsonyabb eredmény született, mint a polgári megyei jogú városokban. A hat kormánypárti vezetésű megyei jogú városban a kórházi napidíj eltörlésérét 80,67 százalék akarta, a vizitdíj esetében ez az arány 78,68 százalék, míg a tandíj kérdésében 77,86 százalék.
A fővárosban a kórházi napidíj és a vizitdíj eltörlését a XVII. kerületben akarták a legtöbben (79,21 százalék és 76,96 százalék), míg a tandíjat legerősebben a XXIII. kerületben utasították el (76,27 százalék). Az ellenpéldát mind a három kérdésben a XIII. kerület produkálta (kórházi napidíj: 68,21 százalék, vizitdíj: 65,96 százalék, tandíj: 64,73 százalék). Érdekes, hogy még a XVII. kerület élén Fidesz–KDNP-s polgármester áll, addig a XIII. kerületet MSZP-s polgármester vezeti.
origo.hu
Kubatov Gábor is elbúcsúztatta a mandátumát elvesztő Fekete-Győr Andrást
