Tíz éve volt a röszkei csata + videó

2015. szeptember 16-án tömegzavargás tört ki a röszkei határátkelőnél, amikor több száz illegális migráns a szerb oldalon felhergelt tömegként próbálta áttörni a lezárt határkaput, kövekkel és botokkal támadva a magyar rendőrökre. Az összecsapást kiprovokáló csoportok célja a Magyarországra és az Európai Unióba való bejutás volt. A hatóságok rohamrendőrök és terrorelhárítók segítségével fékezték meg a támadókat, akik közül sokan nőket és gyerekeket használtak pajzsként. Húsz rendőr és több újságíró is megsérült a migránsok mellett.

2025. 09. 16. 6:17
Röszke, 2015. szeptember 16. Fotó: Magyar Nemzet/Kurucz Árpád
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A röszkei zavargás előzményei

2015 első felében a Közel-Keletről és Észak-Afrikából érkező migránsok száma jelentősen megnőtt. A magyar kormány lezárta a magyar–szerb zöldhatárt, hogy megakadályozza a tömeges, engedély nélküli belépést. A lezárás a szerb oldalon torlódást okozott, ami a feszültség kirobbanásához vezetett.

Röszke
A biztonsági határzár Röszke közelében Fotó: MTI/Rosta Tibor

A tömegzavargás

Szeptember 16-án a Röszke 2. határátkelő szerbiai oldalán több ezer migráns gyűlt össze. 

A kezdetben békés tömeg agresszívvá vált, áttörték a lezárt határkaput, és kővel, bottal, valamint egyéb tárgyakkal támadták a magyar rendőröket, autógumikat gyújtottak fel. A Terrorelhárítási Központ kommandósai rohamrendőrök beavatkozásával visszaszorították a zavargást.

 Az összecsapásokban húsz rendőr megsérült, közülük kettőt súlyos állapotban kórházba kellett szállítani. A helyszínen több újságíró is megsebesült.

A zavargás előtt a migránsok közül néhányan hergelték a tömeget a szerb oldalon, a támadók gyerekeket és nőket is pajzsként használtak. A magyar hatóságok könnygázt és vízágyút alkalmaztak, a szerb rendőrök csak később működtek közre a tömeg visszaszorításában.

Ahmed H. és az irányítás

Ahmed H. 39 éves szír állampolgár, a zavargás egyik fő szervezőjeként vált ismertté. Elfogására három nappal a zavargás után került sor Győrben. 

A férfi a Tabligh Dzsamaat nevű iszlám mozgalom tagja volt, több érvényes útlevélt találtak nála, de illegálisan lépett Magyarország területére. Vállalkozása, jachtja, öt autója és ingatlana is volt Cipruson, állampolgársági kérelmét azonban elutasították.

H. első fokon tíz évet, jogerősen öt évet kapott terrorcselekményért, négy év letöltése után, 2019-ben szabadult, majd kitoloncolták az országból.

Részleges határzár a röszkei átkelőknél

A röszkei incidens után Pintér Sándor belügyminiszter harminc napra részleges határzárat rendelt el a Röszke–Horgos közúti és autópálya-határátkelőknél. Az intézkedést később, szeptember 20-án részben feloldották, hogy a nemzetközi forgalom, a gazdasági kapcsolatok és a határsávban élők mindennapi közlekedése zavartalan maradhasson.

Röszke
2015. szeptember 10-én migránsok érkeznek a Szerbia és Magyarország közötti határnál lévő táborba, Röszke közelében Fotó: THOMAS CAMPEAN / ANADOLU

Kovács Zoltán akkori kormányszóvivő így nyilatkozott: „Előre megfontolt, tudatos támadás érte szerdán a röszkei közúti átkelőnél Magyarországot és a határt védő magyar rendőrséget.”

Folyamatos a nyomás a határon

A 2015-ös összecsapások óta sem csökkent az illegális migráció.

Borítókép: Röszke, 2015. szeptember 16. (Fotó: Kurucz Árpád)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.