Tér-félcsere

Kezdi elérni a Kisteleki István elvárta hatásfokot a Magyar Labdarúgó-szövetség adminisztrációja. Sokáig átlagosan hetente egy borzalmas MLSZ-ügy került napvilágra, a gyakoriság olykor már elérte a heti két-hármat, a tegnapi kettő azonban valószínűleg rekord, ami az elnök urat elégedettséggel töltheti el.
Kezdjük a könnyebbik esettel! A Paks vasárnap osztotta meg dilemmáját a közvéleménnyel. Atomváros csapata tavasszal a hazai meccseit is kénytelen idegenben megrendezni, mert nincs villanyvilágítás a stadionjában. A Paks ezért Pécsre költözött, ahol másfél hete 3-0-ra kikapott a ZTE-től. E hét szombaton 16 órától következne a második „hazai vendégjáték” (mily szóleleményeket köszönhetünk a magyar labdarúgásnak!), csakhogy tizenöt órától a helyi másodosztályú együttes is pályára lép, azt pedig még a roppant innovatív magyar szövetségben sem találták ki, miként lehetne egy időben, egy pályán két mérkőzést lebonyolítani. Pedig e szabadalom világhírrel kecsegtetne. A paksiak javasolták, hogy akkor vasárnap fogadnák a Kaposvárt a Mecsekalján. Erre viszont az MLSZ nem ad lehetőséget, mert elnökségi határozat mondja ki, hogy a nem tévés meccseket (a Pécs–Kaposvár ilyen) szombat délután tizenhat órától kell lejátszani. A paksiak ezt is lenyelték, fognák a vándorbotot, ezúttal nyugatnak indulnának, s terveik szerint Siófokon vagy Székesfehérvárott lépnének pályára. Csakhogy azt is elnökségi határozat mondja ki, hogy a Paksnak Pécsett kell játszania.
Aki tudja a megoldást, jelentkezzen MLSZ-elnöknek.
Éppenséggel az átigazolási vagy a fegyelmi vagy a fellebbviteli testület élére is új ember kerestetik. A téma lassan már olyan örökzöld, mint Puskás visszahúzós gólja a Wembley-ben. Íme, a történet dióhéjban. Az MLSZ elnöksége 2006 novemberében olyan határozatot hozott, miszerint a külföldre igazoló játékosok esetében a szerződés összegének öt százaléka a szövetséget illeti meg, s a szerződő feleknek ki kell kötniük, melyiküket terheli ez a kötelezettség. Az MTK 2007. május 26-án jelentette be sajtótájékoztatón, hogy Németh Krisztiánt és Simon Andrást megvette a Liverpool. A rend, fegyelem, törvényesség pillérein nyugvó hazai gyakorlatnak megfelelően a transzfer összege természetesen titokban maradt; a zuhanyhíradó szerint az MTK hárommillió eurót keresett az ügyleten. A kék-fehérek elmulasztották kikötni a kontraktusban, hogy ki fizeti ki az öt százalékot. Az MLSZ fegyelmi testülete 2007 őszén eljárást indított a klub ellen, majd január 8-án hat pont levonásával sújtotta. Az egyesület fellebbezett, s nem is hiába, a fellebbviteli bizottság február 18-án előbb elhalasztotta a döntéshozatalt, tegnap viszont „indoklásában bizonyos határidők be nem tartására hivatkozva” megváltoztatta az elsőfokú határozatot, s megszüntette az eljárást. Na mármost, bizonyos határidőket csak az MLSZ-ben mulaszthattak el. Az átigazolási bizottság ugyanis megkapja a szerződéseket, s ha vétség nyomára bukkan, akkor értesíti a fegyelmi testületet. Bárki követett el hibát, hárommillió eurós szerződéssel kalkulálva 37,5 millió forintot keresett vele az MTK-nak. Jó néhány évig kell tologatni az aktákat ahhoz, hogy ez fizetésből összejöjjön.
Mielőtt bátrabb következtetésre ragadtatnánk magunkat, néhány hetet érdemes kivárni. Az MLSZ hasonló vétség miatt vizsgálódik a Debrecen ügyében, amely Sidibe és Dzsudzsák esetében szintén elmulasztotta kikötni, hogy ki fizeti meg az öt százalékot.
Addig is valaki szólhatna már az MLSZ elnökének, hogy a magyar labdarúgás a másik kapura támad. Minden egyes találat, aminek ujjong, voltaképpen hatalmas öngól.
Idő van. Cserélni kellene. Teret-felet, nem csak térfelet.