(Brüsszel)
Véglegesen valóssággá vált a Galileo, az európai uniós globális műholdas helyzetmeghatározó rendszer. Tegnap a kazahsztáni Bajkonurból fellőtték a Galileo második kísérleti műholdját, a Giove-B-t, amelyet egy Szojuz rakéta röpített 23 222 kilométeres pályájára.
A fellövést az olaszországi Fucinóból figyelő Jacques Barrot uniós bizottsági alelnök kijelentette, hogy a Giove-B fellövése a létező legjobb bizonyítéka a Galileo rendszer megvalósulásának: „A mai nap különösen fontos a Galileónak és külön meg szeretném köszönni az Európai Parlament és a szlovén elnökség munkáját”.
A Giove- (a Galileo In-Orbit Validation Element szavai kezdőbetűiből összerakott mozaikszó) misszió két műholdból áll. Az első kísérleti szatellitet 2005. december 28-án lőtték ki, és az azóta sugározza az űrből a Galileo jeleit. A Giove műholdak új technológiát próbálnak ki, mint a nagy pontosságú atomórát és a háromszoros helymeghatározó jelek közvetítésére alkalmas csatornát. A műszerek a sugárzást is mérik. A teljes, 30 műholdból álló Galileo rendszer a polgároknak és intézményes használóknak csúcspontosságú helymeghatározást biztosít majd.
Apáti Bence: Magyar Péter 25 milliós kérdése - kép