Mit hozott a konyhára a négyéves EU-tagság?

Magyarország 2004. május 1-je óta tagja az Európai Uniónak. Arra voltunk kíváncsiak, hogy ez milyen előnynyel járt a magyar polgároknak. Felkértük az Európai Parlament 14 tagú magyar néppárti és 9 tagú szocialista frakciója három-három tagját, hogy válaszoljanak arra a kérdésre, miben látják Magyarország négyéves tagságának előnyét a magyar polgárok szemszögéből. Ugyanezt a kérdést tettük fel Tőkés László EP-képviselőnek, az Európai Szabad Szövetség frakciója tagjának és a liberális frakcióban helyet foglaló Szent-Iványi Istvánnak. A felkérésnél azt is egyértelművé tettük, hogy – természetesen – a válaszokat mindenfajta szerkesztés nélkül közöljük. Tehát függetlenül attól, hogy netán több képviselő sorolja fel az eredmények között a schengeni övezetet, vagyis az útlevél-ellenőrzés nélküli utazást. Az itt közölt válaszokból kitűnik, hogy az Európai Parlament magyar képviselőinek nem volt könnyű dolguk arra az egyszerű kérdésre választ adni, hogy „a magyar polgárok szemszögéből” milyen előnnyel járt a négyéves uniós tagság, hiszen a válaszok a lehetőségektől a bírálatig terjedő feleletet adtak. Az is feltűnő, hogy a legtöbben az emberek szabad áramlása előtti akadály elhárítását – vagyis egy zavaró negatívum megszüntetését – sorolták fel, és tartották a legfőbb eredménynek. A felkérésnél ügyeltünk arra, hogy a legfontosabb területeken – emberi jogok, fogyasztó- és környezetvédelem, energiaügyek – dolgozó képviselők is válaszolhassanak.

Herczog Edit, az Európai Parlament szocialista képviselője, a belső piaci és fogyasztóvédelmi; a Kanadával fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség tagja:
Mi, magyarok, az elmúlt évek kitartó küzdelmének eredményeképpen mind munkavállalóként, mind fogyasztóként lényegesen kiterjedtebb és biztosabb lábakon álló jogokat élvezünk. A szolgáltatási irányelv hosszas viták után kiharcolt kompromisszuma segít abban, hogy itthonról az unió 485 milliós piacára igyekvő hazai kisvállalkozások versenyképesebbek legyenek. Ez végérvényesen megteremti a magyar vállalkozások esélyegyenlőségének jogi kereteit. Ez a döntés Európában 300 ezer, Magyarországon további 50 ezer munkahely létrejöttét jelentheti.

Hegyi Gyula, az EU–Macedónia vegyes bizottságba delegált küldöttség alelnöke; a környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottság; az EU–Latin-Amerika parlamenti közgyűlésbe delegált küldöttség tagja és a kulturális és oktatási bizottság, valamint a Délkelet-Európa országaival fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség póttagja:
Négy év alatt nem minden magyar állampolgárnak lett jobb, de senki sincs, akinek rosszabb lett csak azért, mert beléptünk az Európai Unióba. Részei lettünk az európai politikának, nem tárgyai, hanem alanyai és formálói vagyunk az európai egységnek 2004 óta. A magyar–osztrák és a magyar–szlovák határ gyakorlatilag eltűnt, a magyar– román határ eltűnőben. Mezőgazdaságunk soha ennyi támogatást nem kapott. A környezetvédelem terén a legkorszerűbb szabályozást vettük át, s lassan hatni is kezdenek a korszerű ökológiai megfontolások. Sajátos módon leginkább a közös európai tudatban nem sikerült előre lépni. Ezért javasolják a magyar szocialisták, hogy szülessen egy közös európai történelemkönyv, amelyből a 27 országban ugyanazt az európai történelmet lehetne tanítani, természetesen a nemzeti történelem mellett.

Fazakas Szabolcs kvesztor, a költségvetési; a költségvetési ellenőrző és az EU–Horvátország parlamenti vegyes bizottság tagja:
Magyarország, a magyar polgárok számára európai uniós csatlakozásunk már az első négy évben egyértelműen előnyösnek bizonyult. Tagságunkkal ugyanis nemcsak egy mindenki számára követendő, példamutató értékközösséghez csatlakoztunk, hanem élvezhetjük az EU egyik fő alapelvének, a szolidaritásnak az előnyeit is. Az új tagországok számára, azok gazdasági felzárkózásának elősegítésére az EU jelentős anyagi segítséget nyújt. A 2004–2006 közötti kezdeti támogatás eredményei már országszerte láthatóak. A 2007–2013 közötti periódusban pedig minden eddiginél nagyobb, 22,6 milliárd euró áll kohéziós és strukturális alapok formájában rendelkezésünkre. Csak rajtunk múlik, hogyan tudunk élni ezzel a történelmi lehetőséggel.
Szent-Iványi István, a Koreai-félszigettel fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség alelnöke; a külügyi bizottság tagja; a költségvetési bizottság, valamint az Indiával fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség póttagja:
Hazánk uniós tagságának köszönhetően a magyar állampolgárok érvényesülési lehetőségei jelentősen bővültek itthon és külföldön. Ma útlevél nélkül utazhatunk Európa legtöbb országába. A munkavállalás és szolgáltatásnyújtás szabadsága – bár még nem teljes – érezhetően kiszélesedett. A magyar hallgatók és kutatók egyre nagyobb köre juthat európai ösztöndíjakhoz. Az infrastruktúra, oktatás, kis- és középvállalkozások és elmaradott régiók fejlesztését célzó uniós projektek első eredményei már kézzelfoghatók. A szigorúbb környezet- és fogyasztóvédelmi szabályok élhetőbbé tették mindennapjainkat.

Szájer József, az Európai Parlament magyar néppárti delegációjának vezetője, a belső piaci és fogyasztóvédelmi, valamint a jogi bizottságának tagja:
Jelentős haladást értünk el azon a téren, hogy Magyarország másodrendű tagállamból egyenjogú tagja lehessen az EU-nak. Ennek leglátványosabb eleme persze schengeni csatlakozásunk, de említhetném azt is, hogy a régi tagállamok egymás után oldják fel az új tagállamok munkaerejének szabad áramlását korlátozó rendelkezéseiket. Az uniós tagság egyfajta tanulási folyamat is, ahol Magyarország intézményesített lehetőséget kap, hogy helytálljon a nemzetek versenyében. Sajnos e téren nem tudtunk élni a lehetőségeinkkel: a csatlakozáskor élvezett előnyünket elvesztettük, a válságról válságra bukdácsoló kormánypolitika miatt az elsőkből az utolsók lettünk.

Gál Kinga, az EP néppárti frakciója, az EP polgári szabadságjogok; az igazságügyi és belügyi, valamint a külügyi bizottság; az emberjogi albizottság tagja:
Kézzelfogható, mindenki által érezhető előnye a tagságnak a határok eltűnése, a szabad mozgás a munkaerő- és pénzpiac, valamint a gazdaság területén. Ez nemzetépítést, fejlődést jelenthet a gazdasági élet, a pénzvilág, az önkormányzatok szintjén éppúgy, mint a kultúra vagy oktatás területén. Egymásra épülő egységes döntések születhetnek a magyarlakta vidékeken Pozsonytól Udvarhelyig, ugyanúgy, ahogy ma együtt döntünk a magyar néppárti delegáció tagjaként az Európai Parlamentben a felvidéki, erdélyi és magyarországi magyar képviselők.
Másik szimbolikus értéke ennek a tagságnak, hogy lassan, de egyre többen megértik, az unió döntései nem valahol elvontan történnek, hanem mi magunk részesei lehetünk azoknak.

Barsiné Pataky Etelka, az EP néppárti frakciója tagja, a közlekedési és idegenforgalmi; az ipari; a kutatási és energiabizottság tagja:
Az uniós tagságunk biztonságot és lehetőséget hozott. Biztonságot jelent, hogy a schengeni övezet tagjai vagyunk. A lehetőségeinkkel azonban a kormány rosszul sáfárkodott. A munkát, termelést és gazdagodást jelentő európai pénzügyi támogatások alig-alig elérhetők a magyarok számára. Ehhez ugyanis jó program, a közszektor aktív részvétele szükséges. Ma a sikerhez egyik feltétel sem adott igazából. Van azonban tudásunk, az egyetemi műhelyekben, a vállalkozói fejekben, a civil egyesületekben. Ezért biztatok mindenkit, hogy az összeurópai lehetőségeket kihasználva, közvetlenül lépjünk ki az európai térbe, létesítsünk direkt kapcsolatokat, és erre építsünk.

Tőkés László, a Zöldek/az Európai Szabad Szövetség képviselőcsoportja, a Délkelet-Európa országaival fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség tagja:
Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz nem csupán a magyar állampolgárok, hanem az egész Kárpát-medencei magyarság számára esélyt nyújt a felemelkedésre. A kérdés viszont az, hogy Európa előtt miként tudjuk felmutatni, megjeleníteni és érvényre juttatni a magyar ügyet. Egyfelől a nemzetközi érdekérvényesítés, másfelől az uniós források megszerzése terén nyílnak előttünk olyan lehetőségek, amelyek új esélyeket jelentenek nemzetünk számára. Nemzeti sorskérdéseink egy egységes nemzeti stratégia keretében találhatnak megoldásra. Az esély tehát adott – a többi a magyar képviselet összefogásán és tudatosságán múlik.