Értelmetlen volt a leépítés

Munkaügyi pert vesztett a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) egy korábbi köztisztviselőjével szemben, akit jogsértő módon bocsátottak el 2006-ban. A felperesnek ítélt kártérítést a tárca nem fizette ki, amit végül inkasszóval emeltek le.

Számtalan jogsértést követtek el 2005–2006-ban a választásokra készülve, az akkori Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumban. Ennek lettem én is az egyik áldozata – mondta M. Halász Judit, aki nyolc éven át dolgozott az SZMM-ben köztisztviselőként. Az asszonyt a csoportos létszámleépítések második fordulójában küldték el, majd a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz fordult, a pert végül jogerősen megnyerte. A minisztériumot a perköltséggel együtt közel hatmillió forint kifizetésére kötelezték, ám a volt köztisztviselőnek még ezért is tovább kellett küzdenie: a megítélt kártérítést végül a tárca számlájáról inkasszóval emelték le.
Emlékezetes, miközben dübörgő gazdaságról beszéltek, a kormány 2006 júniusában tizennégyezer közszolga elbocsátásáról döntött. Ilyen mértékű leépítésre a rendszerváltás óta nem volt példa, noha már 2003-ban, egyeztetés nélkül eresztettek szélnek közel hétezer köztisztviselőt. Érdekképviseletük szerint 2006. június és 2007. december között összesen kilencvenezerrel csökkent az álláshelyek száma, ennek túlnyomó része leépítésekből, illetve átminősítésből adódik össze.
Saját elbocsátásának körülményeiről M. Halász Judit azt mondta, néhány főosztályon akkoriban már több volt a szerződéses alkalmazott – többnyire szakképzetlen fiatal – mint a köztisztviselő, ami jogellenes. „Éppen a köztisztviselők azok, akik felelnek a törvényességért, akiknek a szakmai függetlenséget kellene szavatolniuk, hogy ne lehessen hazugságok sorát véghez vinni. Persze a cserékre éppen ezért volt szükség” – fogalmazott. Lapunk megkeresésére a SZMM-ben elismerték az esetet, de nem kívánták kommentálni.
A 2006-os elbocsátásoknak nem voltak szakmai indokai, költségvetési megtakarítással sem járt, egyedül kárvallottjai voltak – mondta lapunknak Fehér József, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára.
Ide kapcsolódik, hogy a kormány minden előzetes egyeztetés nélkül februártól megszüntette a munkaügyi perek tárgyi költségmentességet. Ez azt jelenti, hogy az esetleges költségeket – összesen több százezer forintot – a vesztes félnek kell állnia. Korábban csak a munkaadót terhelte ilyen kötelezettség pervesztés esetén. Bár Gyurcsány Ferenc nem sokkal később a rendelet gyors visszamódosítását ígérte, semmi érdemi nem történt az ügyben.