Földszerű bolygók a Naprendszeren túl

Tömegük miatt szuperföldnek nevezett bolygókra akadtak európai csillagászok a Naprendszeren kívül. A felfedezők szerint a Földhöz hasonló planéták sok helyütt kialakulhattak a világegyetemben.

Három exobolygót (a Naprendszeren kívül található planétát) fedeztek fel európai csillagászok negyvenhét fényévnyi távolságban, a HD–40307 jelű csillag körül, a chilei La Silla csillagvizsgáló távcsövének segítségével – adta hírül a Reuters. Egyikük tömege több mint négyszer, a másiké csaknem hétszer, a harmadiké pedig hozzávetőleg kilencszer nagyobb, mint a Földé, de az asztronómusok kategorizálása szerint ettől még a mi bolygónk „súlycsoportjába” tartoznak. A szuperföldnek nevezett égitestek a napjukhoz közel eső pályán keringenek, ezért ott egy év mindössze négy, tíz, illetve húsz napból állna. Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) csillagászai két naprendszerre is rábukkantak a chilei távcső HARPS nevű detektorának segítségével, és a két csillag körül kisbolygókra is leltek. Egyelőre nem tudják, milyen anyagokból épül fel a három exobolygó, magas felszíni hőmérsékletük alapján azonban feltételezik, hogy szilárd halmazállapotúak, akár a Föld.
Eddig összesen 270 exobolygót fedeztek fel a világegyetemben. A legtöbbjük a Jupiterhez hasonló gázóriás, a kisebb, földméretű planétákra ugyanis a mainál gyengébb teljesítményű teleszkópok korában nehéz volt ráakadni. A HARPS jóvoltából már több, a Földhöz hasonló égitestről is tudunk. Az ESO munkatársai elmondták: a chilei detektor segítségével elvégzett elemzések azt mutatják, a mi Napunkhoz hasonló csillagok egyharmada körül vannak úgynevezett szuperföldek, amelyek ötven napnál rövidebb idő alatt kerülik meg központi égitestüket. A csillagászok következtetése ezért az, hogy a Földhöz hasonló bolygók mindennapos jelenségek lehetnek az univerzumban.