Miközben nem jut pénz a kórházakban gyógyszerre, az iskolákban krétára, sehová sem vezető informatikai fejlesztésekre évről évre tíz- és százmilliárdokat költ a büdzsé. Ezúttal a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) döntött úgy, hogy hátrányos helyzetű kistelepülésekre juttatja el az internetet és az interneten elérhető szolgáltatásokat. Az Új Magyarország vidékfejlesztési program részében a tervek szerint még az idén ezer olyan új közösségi ház jön létre Magyarországon, ahol a kihelyezett számítógépeken bárki ingyen internetezhet, a beruházás harmincmilliárd forintból valósul meg. Erről Fejes István, a Magyar Teleház Szövetség elnöke tájékoztatta korábban az MTI-t, s eközben a szaktárca honlapján megjelent egy pályázattervezet az Integrált Közösségi Szolgáltató Tér (IKSZT) működtetésére. Kérdéseinkkel megkerestük az agrártárcát, de csak annyit sikerült megtudnunk, hogy a pályázat társadalmi vitája a múlt hét végén lezárult, s a beérkezett észrevételek feldolgozása miatt még nem tudni, mi lesz a pályázat további sorsa.
A kiírás szerint a programba jelentkező települések az épület létrehozására ötvenmillió forintot nyerhetnek el. Ezért azt vállalják, hogy három évig működtetik a közösségi helyiséget, és ezért az FVM-től, az Oktatási és Kulturális, a Munkaügyi, valamint a Gazdasági Minisztériumtól különféle, köztük „automatikusan finanszírozott” támogatást kapnak. A támogatott közösségi terek befogadják az e-Magyarország pontokat, amelyek jelentős része már régen nem üzemel, vagy teleházak működhetnek bennük. Internetelérésüket a Közháló – az azóta megszűnt Informatikai és Hírközlési Minisztérium elbukott projektje – révén biztosítják. Mindezekből kiderül, hogy a kormányzat korábbi, hasonló logikával létrehozott, majd a finanszírozás leállását követően hamvába holt informatikai akciói nyomdokain jár az IKSZT. Ezzel szemben a szakmában már régóta tudják, hogy létezik másfajta finanszírozási modell is. Ha nem az lenne a cél, hogy az állam minél rövidebb idő alatt minél több költségvetési vagy uniós pénzt költsön el, akkor vállalkozási alapra helyezve hosszú távon is fenntartható közösségi hozzáférési pontokat lehetne működtetni. Öt év alatt akár 250 milliárd forintnyi megtakarítást, illetve 12-14 ezer új munkahelyet eredményezhetne Magyarországon a TSR modell (Többcélú Szektorközi Rendszer) megvalósítása – tette közzé korábban a VG Online. Kutatások szerint mintegy 2-3 éven belül elérhető lenne az országos lefedettség 4-5 ezer helyi vállalkozás, 12-14 ezer foglalkoztatott bevonásával. Az Országgyűlés informatikai albizottsága holnap tájékozódik a TSR mibenlétéről.
Az Orbán Balázst támadó Polyák Gábor David Pressman pénzosztója