Pénzt a MÁV zsebébe

Mélyen a zsebébe kell nyúlnia a magyar költségvetésnek, ha azt akarja, hogy a MÁV Zrt. hozzájusson a MÁV Cargo vételárához. Lapinformáció szerint az RCA-GYSEV konzorcium magyar tagja milliárdokat kér, hogy kifizethesse a rá eső vételárat.

Sokan feltették a kérdést, vajon miért volt szüksége az osztrák állami vasút teherszállító leányvállalatának, a Rail Cargo Austriának (RCA) a kis osztrák–magyar Győr– Sopron–Ebenfurti Vasút (GYSEV) Zrt. részvételére a MÁV Cargo (MC) privatizációs pályázatán. A lapunknak korábban nyilatkozó Kovács Imre, az MC vezérigazgatója azt állította: a GYSEV kettős kötődése és nem utolsósorban a helyismerete miatt volt szüksége az RCA-nak a kis tőkeerejű osztrák– magyar GYSEV-re. Más vélemények szerint ez valójában csapda volt: az osztrákok feltételezték, hogy a magyar állam nem lesz olyan helyzetben, hogy könnyedén kifizesse a rá eső vételárhányadot, így az osztrák tulajdonrész növekedhet a jelenleg 61 százalékos magyar részesedés kárára. A folyamat vége pedig – ez könnyen belátható – a GYSEV osztrák ellenőrzés alá kerülése.
A magyar állam fizetési hajlandóságát az is hűti, hogy – miként az Állami Számvevőszék vizsgálatában megállapította – az MC-bevétel szabályellenesen nem a központi költségvetésbe folyik be, hanem a MÁV-nál marad, míg a GYSEV tőkeemelését központi keretből kell biztosítani. Vagyis az állam nem az egyik zsebéből a másikba teszi a pénzt, hanem – áttételesen – a MÁV zsebébe rakja. Az osztrák– magyar társaságnál üdvözölnék az állami szerepvállalást. A Napi Gazdaság legalábbis úgy értesült, hogy 15 milliárd forintos tőkeemelésre tennének javaslatot a GYSEV május 27-re összehívott közgyűlésén a magyar állam számára. Ezt a tényt tegnap Szabó András, a vasúttársaság elnöke – akit lapunk nem tudott elérni – a távirati irodának cáfolta, ám a pénzre ettől még szükség lehet azért, hogy az Európai Versenyhivatal döntését követően két héten belül – amely előreláthatólag őszre várható – kifizethessék a MÁV Cargo 25 plusz egy százalékos tulajdonrészének árát a magyar állam felé. Ez az összeg a 102,5 milliárdos vételár esetén mintegy 26–27 milliárd forint. A GYSEV nem egészen kétharmados tulajdonrészét tekintve a magyar félre háruló kötelezettség nagyjából 16 milliárd forint. A Napi Gazdaság értesülése szerint ennek túlnyomó részét tőkeemelés formájában szeretné megkapni a tulajdonos államtól a GYSEV. A másik két tulajdonosnak, az osztrák államnak és a Speditions Holding GmbH-nak tulajdonrészük arányához hasonló mértékű tőkeemelésre tennének javaslatot.
Információink szerint a közlekedési kormányzatnak gondot okoz, hogy miként másszon ki a csávából. A 15 milliárd forint nagy összeg ahhoz, hogy a GYSEV maga kigazdálkodja. Ugyanakkor olyan hírek is napvilágot láttak, hogy a GYSEV-vezetés feje most legkevésbé sem az MC miatt fáj, más fejlesztési kérdések vannak napirenden.