Tanúként Csik mellett

Munkatársunktól
2008. 06. 28. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Gedényi Mihály sok nagyszerű siker és ujjongásra késztető eredmény tanúja volt, többek között a berlini és a londoni olimpián. Utóbbin a magyar csapat egyik ügyintézőjeként, a Magyar Olimpiai Bizottság tagjaként. De halála napjáig két, soha el nem felejthető pillanatot idézett. Az egyiket a sors adományaként, a másikat a sors kegyetlen játékaként. Az adomány Csik Ferenc győzelme volt a berlini uszodában, ahogy 1988-ban, röviddel a halála előtt mesélte: „Hála istennek, megmaradt Pluhár közvetítése, Csiknek az a mondata bennem él, hogy: »Én vagyok a legboldogabb ember a világon!« A vízből többen húztuk ki, mellettem volt még Kelemen Kornél doktor, a magyar csapat vezetője. A kegyetlen játék Csik temetésekor, Keszthelyen következett be. A terv szerint a sírnál Pluhár beszélt volna, aki világgá kiáltotta: Gyere, Ferkó, gyere! … De a kitűnő újságíró kocsija bedöglött az úton, és engem kértek fel a beszédre. Kevesebb megrázó esemény történt az életemben, mint a végső búcsú Csik Ferenctől, attól az embertől, akit 1936-ban átöleltem, és akit 1945-ben egy bombatámadás után, képletesen szólva becsúsztattam a sírba.”
Sportdiplomata, író, kritikus, Krúdy-szakértő, nyelvész, vöröskeresztes munkás, börtönviselt ember – ez volt Gedényi Mihály. Születésének százéves évfordulóján, június 20-án, pénteken délelőtt 10 órakor megkoszorúzzák az emléktábláját egykori, Fadrusz utcai lakóháza falán.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.