Váratlan döntéssel találja szemben magát a lisszaboni szerződés élharcosának számító német kormány az után, hogy Horst Köhler elnök nem írta alá a parlament és a szövetségi tanács által már elfogadott dokumentumot. A politikai elkötelezettségéről ismert államfő, aki a múltban már többször kifejezte nemtetszését, ezúttal is hű maradt irányvonalához, és két okot nevezett meg magyarázatul. Az elnöki hivatal még nem fejezte be az EU-reformtervek elemzését, a szövetségi alkotmánybíróság előtt pedig kilenc kereseti kérelem fekszik a reformtervek elutasítására.
A felülvizsgálatért folyamodók két legismertebb felperese Peter Gauweiler, a bajor Keresztényszociális Unió képviselője és a szocialista Baloldali Párt. A CSU-politikus azzal érvel, hogy a lisszaboni szerződés nem egyeztethető össze a köztársaság alkotmányával. Köhler – az államfői aláírás elhalasztásával – eleget tett az alkotmánybírák határozott kérésének is, akik arra számítanak, hogy végső döntésük előreláthatóan csak a jövő év elején születik majd meg.
Berlinben különböző visszhangot váltott ki az elnöki elhatározás. A nagykoalíció pártjai kritikával reagáltak. Axel Schäfer, az SPD Európa-politikai szóvivője szerint Köhler az EU-kételkedők malmára hajtja a vizet. A Bundestag Európa-bizottságát vezető Gunther Krichbaum (CDU) másfajta döntést remélt a pozitív jeladás érdekében. Gregor Gysi, a szocialisták frakcióelnöke, a Baloldal első sikeréről beszélt a lisszaboni szerződés elleni eljárásban. A liberális FDP és a Zöldek semmi kivetnivalót nem találtak az elnök döntésében, amely – szerintük – az alkotmánybírósággal szembeni tisztelet jele. Az ilyenfajta értelmezés nem lehet ellenszenves Köhler számára, már csak azért sem, mert a megbízatásának meghoszszabbításáért fáradozó elnök tudja, az EU nem élvez különösebb népszerűséget a polgárok körében.
Botrány a magyar csapata kupaellenfelének meccsén: sietett haza a rendőr?
