Kiss Péter kancelláriaminiszter, pártalelnök, a szocialisták második legerősebb embere az elmúlt hetekben többször kifejtette, hogy a legjobb megoldás „az ország érdekében” az lenne, ha az MSZP és az SZDSZ újra koalícióra lépne. Kiss szerint a szabad demokraták új elnöke, Fodor Gábor lát együttműködési pontokat a két párt politikájában, ugyanakkor az SZDSZ nyitottságot vár a szocialistáktól a zöldügyekben, valamint a versenyképesség és az adócsökkentés terén. Mindazonáltal lapunk információi szerint az MSZP frakciójában közel sem mindenki osztja a kancelláriaminiszter álláspontját a koalíció újrakötésének kívánatos voltáról, ugyanis többek véleménye az, hogy az adóügyeket és a költségvetést illetően meg kell egyezni a „hűtlen” szabad demokratákkal, de a más törvényjavaslatokról szóló szavazásoknál szóba jöhet az MDF, sőt ritka esetben a Fidesz–KDNP is alkalmi partnerként.
Növekvő népszerűség
Mindenesetre a szocialisták meghatározó részét bizakodással tölti el, hogy kisebbségi, vagy ahogy ők mondják, egypárti kormányuk az elmúlt két hónapban úgy-ahogy képes volt működni. Másrészt a kormánypártban az is mérsékelt derűlátásra ad okot, hogy pár százalékkal ugyan, de csökkent a Fidesz és az MSZP közötti jókora távolság a népszerűségi listákon Orbán Viktor beszédének kiszivárogtatása és félremagyarázása óta.
A miniszterelnök a fő győztes
Az elmúlt hetek fő győztese pedig látszólag a két-három hónappal ezelőtt még a politikai túléléséért küzdő Gyurcsány Ferenc, aki három sikert is igyekszik kisajátítani. A kormányfő, MSZP-elnök ugyanis magyarországi politikai teljesítményének tulajdonítja, hogy a minap Athénban a Szocialista Internacionálé alelnökének választották. A szocialisták elnöke amúgy Kovács Lászlót váltja ezen a poszton. Gyurcsány szintén saját maga és kormánya érdemének állítja be – egyes médiumokban nem is sikertelenül – a Mercedes-gyár kecskeméti megtelepedését s az Európai Innovációs és Technológiai Központ itteni felállítását. Arról, hogy mindehhez szükségeltetett Kecskemét jobboldali vezetésű önkormányzatának, a tudományos életnek, vállalkozóknak, illetve az országnak a teljesítménye is, azt az MSZP-sek kevésbé hangsúlyozzák.
Gyurcsánynak és pártjának mindazonáltal azt a látszatot kell keltenie, hogy képes kormányozni. A szocialista vezérnek pedig ahhoz, hogy meg tudja tartani a kormányfői és/vagy a pártelnöki pozícióját, folyamatosan akcióképesnek kell mutatkoznia, amit a dobogókői tanácskozások és a frakcióval történő nyári egyeztetések is hivatottak alátámasztani. Más kérdés, persze, hogy értesüléseink szerint a szocialista képviselőcsoportban immár körülbelül ötven százalékra tehető azoknak az aránya, akik szívesen látnának mást legalább a miniszterelnöki székben. Igaz ugyan, hogy egy hónappal ezelőtt a szocialista platformok kiálltak Gyurcsány mögött, hangsúlyozva, még akkor is kitartanának mellette, ha az SZDSZ-szel kötendő új kormánykoalíció feltétele a miniszterelnök-csere lenne, ugyanakkor szocialista berkekben mind többen beszélnek arról, hogy egy kényelmes és kiszámítható parlamenti többségért cserébe érdemes lenne más kormányfőt jelölni. Gyurcsány viszont így megtarthatná pártelnöki posztját, hiszen az MSZP-tagság körében többek szerint még mindig a legnépszerűbb politikus. Lapértesülések alapján amúgy a szocialistáknak az az érdekük, hogy fennmaradjon a szabad demokraták megosztottsága, ugyanis így könnyebben állapodhatnak meg volt szövetségesükkel, ennek jegyében pedig Gyurcsány Ferenc és Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője újra intenzíven egyeztet. Egyes vélemények szerint azonban ha Kiss Péter és Fodor Gábor paktumot kötne Gyurcsány és Kóka mellőzésével, akkor keresztül tudnák verni pártjaikon az új vezetésű kvázi vagy tényleges koalíció ötletét is.
Sorsdöntő lesz az ősz
Tény, hogy az ősz sorsdöntőnek ígérkezik, hiszen a költségvetésről, a zárszámadásról és az adókról dönteni hivatott parlamenti szavazások megpecsételhetik a kisebbségi kormány és különösen Gyurcsány sorsát. Az biztos, hogy legkésőbb a télen esedékes rendes tisztújító kongresszuson a szocialisták döntenek arról, hogy a 2009-es EP-választásoknak kikkel az élen vágnak neki. Az országos kongreszszust amúgy megelőzi az MSZP késő ősszel kezdődő helyi, területi tisztújítása, jelen állás szerint pedig három-négy megyében várható belharc, illetve vezetőváltás.
