Három év múlva megtelhet a világháló

Szerkezeti átalakulás előtt áll az internetprotokoll, vagyis az információ áramlásának rendszere, az IP-címek rohamos szaporodásával ugyanis a jelenlegi struktúra hamarosan eléri határait. Az OECD elemzése szerint az internetcímek 85 százaléka már foglalt, így 2011-re lehetetlenné válhat az új felhasználók csatlakozása, amin a domainnevek – azaz a címek végződésének – jövő évtől érvényes liberalizációja sem segíthet. Attól nem kell tartani, hogy az internethasználat megszokott rendjében változás állna be.

Hamarosan telítődhet az információs világháló, ezért könynyen lehet, hogy 2011-re lelassul az adatátviteli sebesség, sőt akár az új felhasználók csatlakozása is lehetetlenné válhat – legalábbis a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD szerint. Az Info Rádió által közölt jelentés rámutat: az internetcímek 85 százaléka már foglalt, három éven belül pedig a maradék is elkel. Ennek oka, hogy az IP-címek rendszerének megalkotásakor – csaknem harminc éve – csupán ötszáz számítógép kapcsolódott az internethez, ma pedig milliárdosra tehető az elavult protokoll alapján működő hálózati szereplők száma.
Fontos megjegyezni, hogy nem a keresőbe írt webcímekről van szó, a gondot az úgynevezett legfelsőbb szintű domainnevek, azaz a pont után szereplő betűkombinációk mögött rejtőző (tehát a mindennapi használatban ismeretlen), számokból álló protokollcímek elfogyása okozza, amelyek arra hivatottak, hogy a hálózathoz kapcsolódó egyéni készülékeket jelöljék. Ezek határozzák meg az összes online kommunikáció alapját, az e-mailektől a honlapokon át a videókig.
Az OECD szerint egyes régiók már akut protokollcímhiányban szenvednek, így az internetes gazdaság szempontjából a helyzet kezd kritikussá válni, aminek az eredménye az lehet, hogy lelassul az átviteli sebesség, az új szolgáltatásoknak, az internethez való csatlakozásnak pedig felmegy az ára.
Valódi megoldást ugyanakkor nem jelent az sem, hogy az ICANN, az internetcímeket és végződéseket felügyelő nemzetközi szervezet 2009-től feloldja a domainnevek korlátozását. Ennek értelmében már nem csupán com-ot, orgot, netet vagy az országot jelölő végződést, például hut írhatunk a pont után, hanem egy város nevét, a saját nevünket vagy bármi mást. A sokak szerint az internet történetének legnagyobb szabású reformjaként számon tartott módosítás megszünteti a latin ábécé monopóliumát, jövőre ugyanis a cirill, arab vagy héber írásjeleket is lehet alkalmazni. A liberalizáció ugyanakkor könnyen káoszhoz vezethet, mivel az új szabályok már 68 karakteres címet is lehetővé tesznek, így rövidebb reklámszlogenekkel, s nehezen megjegyezhető internetes elérhetőségekkel tele lehet a világháló.
A megoldást a szakemberek körében IPv4-ként emlegetett szabályrendszerről a gyakorlatilag végtelen címlehetőséget kínáló IPv6-os protokollra való áttéréstől várja a szakma. Ez – mint azt a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet szakembere, Bálint Lajos érdeklődésünkre kifejtette – már megkezdődött, az élen Ázsia és Európa áll. Nem véletlenül, Bálint szavai szerint a Távol-Keleten a jelenlegi szabályozásban tíz emberre jut egy cím, Európában pedig a felhasználói tudatosság diktálja a tempót, de az Egyesült Államokban is megindult és gőzerővel halad az átállás. – Az új protokoll lehetőségei nagyjából úgy térnek el a régitől, miként a régen megszokott öt számjegyű telefonszám által kínált variációs lehetőségek a hétjegyűétől. A fejlesztők gondolkodását korábban az a szint és cél határozta meg, hogy minden ember számítógépét csatlakoztassák a világhálóhoz, tehát ennek megfelelő IP-cím-lehetőségre volt szükség. Ma azonban már a gépjárművek vagy akár az orvostudományban kifejlesztett műszerek is a palettán szerepelnek – szemléltette a megváltozó igényeket és területeket a szakember, hozzátéve: a protokollátállás nem azt jelenti, hogy a régi rendszer eltűnik, ehelyett csak súlyeltolódás lesz, amiből a hétköznapi felhasználók gyakorlatilag semmit nem vesznek majd észre. Bálint Lajos tájékoztatása szerint az IPv6 alkalmazása már hazánkban is megindult.