A minisztérium létrehozásának tegnapi lemondása elsősorban a kisebbségiek, azok között is főleg a magyarok bíráló reagálását váltotta ki. Pásztor Bálint, a Magyar Koalíció képviselője, a héttagú kisebbségi frakció vezetője kijelentette, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség és a Magyar Koalíció síkraszáll a minisztérium megalakításáért. Emlékeztetett, hogy Szerbia lakosságának tizennyolc százaléka a nemzeti kisebbségekhez tartozik, s egyben figyelmeztetett is, hogy a VMSZ-nek felül kell vizsgálnia a a minisztériumokról szóló törvény javaslata iránti támogatását. Hasonlóképpen nyilatkozott Riza Halimi, a dél-szerbiai albánok parlamenti képviselője, aki szintén nem szavazna a törvényre, hanem tartózkodna, ami gyakorlatilag ellenszavazattal ér fel. A kormánykoalíció számára nem lehet közömbös a támogatás megvonása, hiszen a liberálisok már bejelentették, hogy nem szavaznak rájuk. A kisebbségi szavazatok nélkül pedig nem lesz meg a többség a kormány támogatásához.
Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, a kisebbségi nemzeti tanácsok koordinátora a kérdés kapcsán kiadott közleményében – amelyben példákkal ecseteli, hova vezetett a minisztérium tevékenységének megszűnte – leszögezi, hogy a kisebbségek helyzetének 2002-ben megkezdett – közben megtorpant – javítása érdekében szükség van az emberi jogi és kisebbségi minisztériumra, hogy a kormány valóban Európa-barát legyen.
A nagybecskereki Civil Társadalom Fejlesztéséért Központ az elsők között emelte fel szavát a visszalépés ellen. Szerinte Szerbiában a kisebbségvédelem még nincs azon a szinten, hogy egy esetleges krízishelyzetben az igazságügy-minisztérium irányítani tudjon.
A kisebbségi minisztérium az államközösség felbomlásával szűnt meg, mivel Szerbia ezt a minisztériumot nem vette át, mint a külügyet vagy honvédelmet. Megalakításának újbóli bejelentése kedvező fogadtatásra talál, de nagy csalódást váltott ki, amikor a demokraták ezt visszavonták.
Romanowski valaszolt Magyar Péter fenyegetésére
