Lisszabon: a derűs öböl és a galambok csókja

A három igazán nagy portugál város: Porto, Lisszabon és Párizs – tartják tréfásan a portugálok. A francia fővárosban él ugyanis a legnagyobb lélekszámú portugál kolónia Európában. A portugál főváros, Lisszabon hét dombon fekszik, mint Róma, s amióta Portugália csatlakozott az Európai Unióhoz, újra Európa szívébe férkőzött.

Tölgyesi Gábor
2008. 07. 17. 8:48
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jorge, a sofőrünk könnyes szemmel készül búcsúzkodni a magyaroktól mint rokonlelkektől. Majdnem egy hetet töltött el velünk. Az északi Bragától, a templomok városától kezdve egyre délebbre haladtunk Portugáliában, országjárásunk Lisszabonban ér véget. Ugyan kiváló autópályák szelik keresztül-kasul az országot, Jorge nélkül a túrát nehéz lett volna teljesíteni – különösen a két nagyvárosban, Portóban és Lisszabonban.
Így még egy napra rábíztuk magunkat a strapabíró cipőinkre meg az ódon villamosokra, amelyek elsősorban a turisták kedvéért csalinkáznak a meredek utcácskákon. Lisszabon szinte minden szegletéből a történelem árad, s amióta Portugália csatlakozott az Európai Unióhoz, újra Európa szívébe férkőzött. A portugál fővárosnak jót tett az 1998-as világkiállítás – reflektorfénybe került, a városfejlesztéseknek lendületet adott. Ám a repülőtér közelében a turisták többnyire csak konstatálják a modern épületek ízlésességét, mindenki a történelmi városrészekre kíváncsi, ahol kacskaringós utcákon, múzeumokban vagy fesztiválokon, vendéglőkben, kávézókban élheti meg ki-ki a saját lisszaboni történetét.
A város hét dombon fekszik, a dombok tetején templomok, kilátók. Van, ahová lift visz fel a belvárosból, máshol siklók biztosítják a kényelmet. Első utunk a Sao Jorgéra vezet, tetején áll a Szent György-vár, amelynek alapjait az V. században a nyugati gótok rakták le. Miután egész Portugáliában találkozhatunk X–XII. századi emlékművekkel is, szinte magától értetődőnek vesszük az olyan történelmi távlatot is, amely háromezer évre tekint vissza. Ugyanis a Tejo folyó hatalmas torkolatának északi partját már a föníciaiak is lakták, ők nevezték a várost Alis Ubbónak, azaz derűs öbölnek. A rómaiak és a gótok után a mórok birtokolták négyszáz évig, a portugálok a XII. században foglalták vissza. A város dicsőségének 1755-ben egy nagy földrengés vetett véget, s Lisszabon nagy részét I. József király minisztere, Pombal márki építtette újjá.
Csak kevés városrész élte túl épen a természeti katasztrófát. Ilyen a Szent György-vár alatt található mór negyed, az Alfama, boltocskákkal, vendéglőkkel, s amelynek sikátorai közé nem férkőztek be az ingatlanfejlesztők dózerei. Az Alfamában található a mórok feletti győzelmet hirdető XII. századi katedrális, a Sé, amelynek északi homlokzatán vizigót alapfalak nyomai is láthatók. A katedrális egyik nevezetessége egy keresztelő medence, amelyben állítólag Páduai Szent Antalt keresztelték. Zavarba ejtő a székesegyház kerengőjében látható egyik oszlopfő, amelyen egy galambpár csókolózik – felületes ismereteimet a romantika szigoráról igencsak felülírta. Az Alfama negyedben született egyébként a portugálok híres muzsikája, a fado is, a lisszaboniak legalábbis állítják.
Az alsóvárost, a Pombal márki által építtetett Baixát a Palota térről közelítjük meg. I. József lovas szobra mögött diadalív nyílik a városközpont széles sétálóutcájára, a Rua Augustára, amely a mi Váci utcánknak felel meg. Érdemes elcsalinkázni a mellékutcákba, elmenni a Rossio térig, a II. Mária Nemzeti Színházig, vagy a Baixa–Chiado állomáson felszállni a metróra, és elzötykölődni a Sao Sebastiao állomásig. (A Calouste Gulbekian Múzeum gazdag gyűjteményét feltétlenül látni kell.)
A Belém negyed – amelynek kikötőjéből indultak a felfedezők – a városközponttól távolabbra esik, busszal közelítjük meg. Itt minden a kétszáz évig tündöklő világbirodalomra emlékeztet. A Jeromosok temploma – az úgynevezett Mánuel-stílus gyöngyszeme – annak dicsőségére épült, hogy Vasco da Gama megtalálta az Indiába vezető utat. A Tejo partján álló Belém-torony a város jelképe, a Felfedezők emlékművének neve pedig önmagáért beszél.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.