Megvan a magas árak oka?

A bioüzemanyag-előállítás drágítja legfőképpen az élelmiszereket 2002 óta – derül ki a Világbank egyik bizalmas jelentéséből, amelyről a brit Guardian számolt be. Ez ellenkezik azokkal a véleményekkel, melyek szerint a fejlődő országok keresletnövelése okozná a rendkívüli áremelkedést. Hazánkban a helyzetet ronthatja, hogy a londoni elemzők az infláció további növekedésére számítanak.

Nem a nagy felzárkózó gazdaságok keresletnövekménye, hanem legnagyobbrészt a bioüzemanyagok termelésének ösztönzése okozta az elmúlt időszak élelmiszerár-sokkját – jelenti ki az a titkos világbanki tanulmány, amelyből a brit Guardian idézett. A jelentés szerint a bioüzemanyag-előállítás 75 százalékban tehető felelőssé a 2002 óta történt élelmiszer-drágulásért – globális szinten –, míg az energiahordozók és a műtrágya árnövekedése mindössze 15 százalékban fejtette ki hatását. A hivatalos amerikai álláspont szerint ugyanakkor a haszonnövényekből nyert bioüzemanyagok termelése az élelmiszer-áremelkedés kevesebb mint három százalékát adja, a többit a kereslet növekedése, valamint a spekulációs tőke teszi hozzá. A Guardian forrásaira támaszkodva azt állítja, éppen a tengerentúli vélekedés miatt nem hozták nyilvánosságra az áprilisban készült elemzést, az ugyanis „kínos helyzetbe” hozta volna George W. Bush amerikai elnököt. A napilap által idézett jelentés alapján a bioüzemanyag-termelés háromféle módon is torzítja az élelmiszerpiacot. Egyfelől a gabonafelhasználást az élelmezésről az üzemanyaggyártás felé tolja el – az amerikai kukoricatermésnek most már a harminc százalékát fordítják etanolgyártásra, és az EU-ban előállított növényi olajok mintegy feléből biodízelt készítenek –, másfelől pedig a mezőgazdasági termelőket arra ösztönzik, hogy bioüzemanyag-termeléshez különítsenek el földterületeket. Ráadásul a gabonafélék piacán megindult pénzügyi spekuláció is felhajtja az árakat.
A világpiaci drágulás már Magyarországon is jócskán érezteti hatását, ám az év végéig még tovább romolhat hazánk helyzete. Alig akad olyan elemzőház, amelyik azt jósolná, hogy a következő hónapokban hét százalék alá kerülhet a magyar infláció, miközben némelyikük emelkedésre számít. A távirati iroda öszszeállítása szerint A Dresdner Bank teljes kosárra számolt tizenkét havi infláció gyanánt 7,2 százalékra számít. A Goldman Sachs pénzügyi szolgáltató csoport azt jelezte előre, hogy a júniusi éves infláció várhatóan „magas szinten”, hét százalékon maradt. Emellett a Merrill Lynch hét százalék körüli, míg a JP Morgan hétszázalékos inflációt becsül júniusra. Egyedül a francia BNP Paribas tekintett előre optimistán: a pénzintézet 6,9 százalékos árszintnövekedést jósolt. A bankok és egyéb pénzügyi szolgáltatók kivétel nélkül az üzemanyagok és az élelmiszerek magas árát nevezték meg a jövőbeli inflációs várakozások fő mozgatórugójaként.