A béke esélyét ismét Brüsszel torpedózza

Az orosz–ukrán háború kezdete óta amint felmerült valamiféle békeesély, Brüsszel és Kijev azonnal megtorpedózta, és megpróbálták ellehetetleníteni a béketörekvéseket. Az európai uniós országok vezetői közül Orbán Viktor az egyetlen, aki a kezdetek óta a béke pártján állt és minden erővel próbálta azt elérni. A mostani brüsszeli ukránpárti nyilatkozatot is megvétózta a miniszterelnök.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és António Costával, az Európai Tanács elnökével Brüsszelben Fotó: Nicolas Economou Forrás: NurPhoto/AFP

Boris Johnson beszélhette le a békekötésről Zelenszkijt

Az első béketárgyalások 2022 tavaszán zajlottak Oroszország és Ukrajna között a konfliktus lezárásáról. Mint ismert, ezeket a tárgyalásokat Isztambulban tartották, a felek pedig a legtöbb pontban egyetértettek, azonban – ugyan valójában még nem volt aláírásra kész megállapodás Oroszország és Ukrajna között – a békemegállapodást a kritikusok szerint a Nyugat, a Biden-vezette Egyesült Államok és legfőképp Boris Johnson, akkori brit miniszterelnök szabotálta el. 

Boris Johnson volt brit miniszterelnök tárgyal Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Kijevben (Fotó: AFP/Ukrán elnöki sajtószolgálat)

Vlagyimir Putyin orosz elnök hasonlóképpen érvelt a híres interjújában, amit Tucker Carlson amerikai sztárújságíró készített vele.

Boris Johnson cáfolta, hogy bármi köze lenne a tárgyalások meghiúsulásához, szerinte ugyanis „az ukránok soha nem mentek volna bele Putyin feltételeibe”

Kijev egyre inkább belesodródott a háborúba

Lapunk írt arról is, hogy a 2024. júliusi, 75. születésnapi NATO-csúcstalálkozón a katonai szervezet felelőtlen ígéretet tett Ukrajnának, és ezzel hamis reményt keltettek újra az ukránokban. A NATO támogatása, katonai elkötelezettsége azt a reményt kelti, mintha Ukrajna meg tudná nyerni a háborút, ez pedig rossz számításokra készteti az ukrán vezetést, míg a NATO-tagállamokat veszélybe sodorja biztonsági garanciák nélkül – írta véleménycikkében a Defense Priorities.

A szerzők szerint a katonai valóság az, hogy az ukrán hadsereg nem tudja visszafoglalni elvesztett területeit, és nyugati modern fegyverzettel sem tud változtatni a kialakult fronthelyzeten, így Moszkvával fegyverszüneti tárgyalásokat kellene kezdeményeznie.

Eközben Washington és az európai államok azzal kecsegtették Kijevet, hogy egyszer a NATO-hoz csatlakozhat, és ez a folyamat már visszafordíthatatlan.

Emmanuel Macron francia elnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Mark Rutte, a NATO főtitkára, Shigeru Ishiba japán miniszterelnök, Friedrich Merz német kancellár és Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter, Mark Carney kanadai miniszterelnök, Zelenszkij ukrán elnök, Keir Starmer brit miniszterelnök és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök (Fotó: Yomiuri/AFP)

Béke: Londonban is elmaradt az áttörés

Később a londoni ukrajnai békekonzultációk meghiúsulásáért a háborúpárti Európa támogatásában bízó Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt tette felelőssé Moszkva. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerinte Kijev ismét egyértelművé tette, hogy célja mindenáron a békefolyamat megakadályozása.

Ha a dolgokat a nevükön nevezzük, Zelenszkij torpedózta meg a londoni tárgyalásokat, ezzel is megerősítve, hogy a kijevi vezetés semmilyen formában nem törekszik a békére

– fogalmazott akkor Zaharova.

A tervek szerint idén tavasszal Londonban az Egyesült Államok, a britek, az Európai Unió és Ukrajna képviselői egyeztettek volna az ukrajnai konfliktus rendezéséről. Azonban a tárgyalás végül csak alacsonyabb diplomáciai szinten zajlott le, miután az amerikai külügyminiszter Marco Rubio és Donald Trump különmegbízottja, Steve Witkoff lemondták a részvételt. Ezután visszaléptek a találkozótól az európai külügyminiszterek is.

Philippe de Villiers, a francia jobboldal egyik legismertebb alakja szerint a brüsszeli elit nem a béke megteremtésére törekszik, hanem épp ellenkezőleg, érdekében áll a háború fenntartása.

Ezt igazolják a brüsszeli vezetők utóbbi időben tett nyilatkozatai is. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság bíróság által elítélt elnöke az Európai Néppárt kongresszusán egyértelművé tette, hogy több katonai és pénzügyi támogatást kell nyújtani Ukrajnának, és minél hamarabb fel kell venni az Európai Unióba.

Emellett állt ki a háborúpárti Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke is: „Mi vagyunk Európa pártja, mi vagyunk a jogállamiság pártja, mi vagyunk Ukrajna támogatásának a pártja.”

A brüsszeli és európai elit tehát nem a békéért, hanem a háború fenntartásáért dolgozik. Mindezt azért, mert a válság az egyetlen út számukra a föderális Európa megteremtéséhez.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Manfred Weberrel, az Európai Néppárt elnökével (Fotó: AFP/Frederick Florin)

Magyar vétó a brüsszeli ukránpárti nyilatkozaton

Az év elején Magyarország blokkolta azt az EU-s nyilatkozatot, amely „megingathatatlan” támogatást, ezzel a háború további folytatását ígérte Ukrajnának. Emellett Orbán Viktor levelet írt az EU-tanács elnökének, amelyben közölte: nem hajlandó támogatni egy új fegyverkezési csomagot célzó következtetéstervezetet.

Mindezek alapján nyilvánvalóan egy mintázat rajzolódik ki: amint felmerül a béke lehetősége, Brüsszel vagy Kijev – illetve támogatóik – gyorsan akcióba lendülnek. Az EU és Ukrajna háborúpárti vezetői minden döntésükkel a háborús állapot fenntartását szorgalmazták. Később Orbán Viktor ismét vétózott egy Ukrajnát támogató közös nyilatkozatot az EU-csúcson.

Orbán Viktor Brüsszellel szemben a békéért dolgozott

A magyar miniszterelnök a háború kezdete óta a tűzszünet és a béke pártján állt. Orbán Viktor békemissziót hirdetett a 2024-es magyar uniós elnökség átvétele után, amelynek célja az orosz–ukrán háborús helyzet diplomáciai úton történő rendezésében való közreműködés volt. 

Orbán Viktor békemissziója ajtót nyitott a béke megteremtésére.

A béke mellett rendületlenül kiálló magyar kormányfő találkozott Zelenszkij ukrán elnökkel, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, akivel év végén telefonon is egyeztetett, Pekingben Hszi Csin-ping kínai elnökkel tárgyalt, két alkalommal találkozott Recep Tayyip Erdogan török államfővel és járt Ferenc pápánál is. A kormányfő Donald Trumppal is több alkalommal egyeztetett békemissziója során, nyáron még elnökjelöltként, decemberben pedig már megválasztott elnökként látta vendégül őt a politikus, akinek január 20-i beiktatása fordulatot hozott az orosz–ukrán háborúban. 

2024. július 2-án Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amint Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel találkozik Kijevben (Fotó: AFP/Ukrán elnöki sajtószolgálat)

A mostani ukránpárti nyilatkozatot is megvétózta a miniszterelnök

Az amerikai elnök hétfői sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy kikérte Orbán Viktor véleményét az orosz–ukrán háború kapcsán. Donald Trump nagyon okos embernek nevezte a magyar miniszterelnököt.

Trump és Putyin elnök történelmi csúcstalálkozója előtt az Európai Tanács megpróbált kiadni egy nyilatkozatot az összes uniós állam- és kormányfő nevében. Erről írt a közösségi oldalán Orbán Viktor. Az ukránpárti nyilatkozatot azonban megvétózta a miniszterelnök.

Adjunk esélyt a békének

– hangsúlyozta Orbán Viktor.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és António Costával, az Európai Tanács elnökével Brüsszelben (Fotó: AFP/Nicolas Economou)