Putyin: Néhány héten belül véget érhetne az orosz–ukrán háború

Éjfél óta elérhető és megtekinthető az interjú, amelyre a világ várt. Tucker Carlson amerikai véleményvezér több mint két órán át beszélgetetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Az interjúban szó volt arról, hogy mi vezetett a háborúhoz, illetve min és kin múlik annak befejezése. Magyarországra és Kárpátaljára is kitértek.

Putyin: Ukrajna mesterséges állam

Tucker Carlson Vlagyimir Putyinnal készített interjúja elején az orosz elnök hosszú történelmi eszmefuttatásba kezdett az orosz államiság kezdeteiről és az ukránok múltjáról, valamint arról, hogy korábban olyan területeket is Ukrajnához csatoltak, amelyek soha nem tartoztak hozzá, többek között korábbi magyar és román területeket is.

Ep. 73 The Vladimir Putin Interview pic.twitter.com/67YuZRkfLL

— Tucker Carlson (@TuckerCarlson) February 8, 2024

Ebben az értelemben tehát minden okunk megvan arra, hogy megerősítsük: Ukrajna egy mesterséges állam, amelyet Sztálin akaratából alakítottak ki

− szögezte le az orosz elnök.

Tucker Carlson arra volt kíváncsi, hogy ezt miért csupán két évvel ezelőtt vetette fel Oroszország, miért nem a Szovjetunió szétesésekor.

Végül is a Szovjetunió összeomlását gyakorlatilag az orosz vezetés kezdeményezte. Nem értem, mi vezérelte akkoriban az orosz vezetést, de gyanítom, hogy több oka is volt annak, hogy azt hitték, minden rendben lesz. Először is, azt hiszem, az akkori orosz vezetés úgy gondolta, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti kapcsolat alapjait valójában a közös nyelv jelenti. Az ottani lakosság több mint kilenven százaléka beszélt oroszul. Családi kötelékek, minden harmadik embernek volt ott valamilyen családi vagy baráti kapcsolata. Közös kultúra. Közös történelem, végül közös hit, évszázadokon át tartó együttélés egy államban és mélyen összefonódott gazdaságok. Mindezek olyan alapvetőek voltak. Mindezek az elemek együttesen teszik elkerülhetetlenné a jó kapcsolatainkat

− magyarázta Vlagyimir Putyin, aki különösen a második pontot tartja fontosnak.

Oroszország önként beleegyezett a szovjet összeomlásba is. Az akkori orosz vezetés azt hitte, hogy ezt az úgynevezett civilizált Nyugat az együttműködésre és társulásra való meghívásként fogja felfogni. Voltak is olyan nyugati politikusok, például a német szociáldemokrata Egon Bahr, akik felismerték, hogy európai biztonsági rendszert kell létrehozni, nem pedig a NATO-t bővíteni, mert az újabb hidegháborúhoz vezet – idézte fel az orosz elnök.

Bölcs öregember volt, de senki sem hallgatott rá

– mondta el Putyin.

Miért fél a Nyugat jobban egy erős Oroszországtól, mint egy erős Kínától? – tette fel a kérdést Carlson.

A Nyugat jobban fél az erős Kínától, mint az erős Oroszországtól, mert Oroszország 150 millió embert jelent, Kína pedig másfél milliárd lakosú. És a gazdasága ugrásszerűen, évente öt százalékkal növekszik. Már régen megelőzte az Egyesült Államokat, és gyors ütemben növekszik. Ne beszéljünk arról, hogy ki kitől fél. Ne érveljünk ilyen kifejezésekkel

– válaszolta az orosz elnök, majd azzal folytatta, hogy a Szovjetunió összeomlása utáni időszakban Oroszország hiába várta, hogy befogadják a civilizált nemzetek közé.

Átvertek minket

− szögezte le, az Egyesült Államokra célozva.

A jugoszláv háború

Az ígérettel szemben, hogy a NATO nem fog kelet felé terjeszkedni, a szervezet öt hullámban bővült. Oroszország ezt eltűrte, és tárgyalásokat szorgalmazott. A szakadék akkor kezdett nőni, amikor kitört a jugoszláviai háború, és Oroszország felemelte a hangját Szerbia védelmében.

Oroszország nem tehetett mást, mint hogy felemelte a hangját a szerbek mellett, mert a szerbek is egy különleges és hozzánk közel álló nemzet, ortodox kultúrával és így tovább. Egy olyan nemzet, amely generációkon keresztül nagyon sokat szenvedett

− mondta Putyin.

Az Egyesült Államok azonban a nemzetközi jogot megsértve bombázta Belgrádot, és ezzel kiengedte a szellemet a palackból.

Amikor Oroszország tiltakozott és a neheztelését fejezte ki, mit mondtak? Az ENSZ alapokmánya és a nemzetközi jog elavult. Most mindenki a nemzetközi jogra hivatkozik, de akkoriban azt mondták, hogy minden elavult. Mindent meg kell változtatni. Valóban, néhány dolgot meg kell változtatni, mivel az erőviszonyok megváltoztak

− hívta fel a figyelmet az orosz elnök.

Amikor 2000-ben elnök lett, úgy gondolta, a jugoszláv háborúnak vége, meg kell próbálni helyreállítani a kapcsolatokat. Ezt olyannyira komolyan gondolta, hogy a NATO-ba való belépést is felvetette.

Egy találkozón itt a Kremlben a leköszönő elnökkel, Bill Clintonnal, itt a szomszéd szobában, azt mondtam neki, megkérdeztem tőle: Bill, mit gondolsz, ha Oroszország kérné a NATO-ba való belépést, szerinted ez megtörténne? Hirtelen azt mondta: »Tudod, ez érdekes. Azt hiszem, igen.« De este, amikor vacsoránál találkoztunk, azt mondta: Tudod, beszéltem a csapatommal, nem, ez most nem lehetséges. Megkérdezheti tőle

− elevenítette fel Vlagyimir Putyin, aki megerősítette, hogy pozitív válasz esetén megkezdődhetett volna a közeledés.

Hogy miért utasította el a kinyújtott kezet a Nyugat, arra Putyinnak nincs válasza.

Csak találgatni tudom, hogy miért, túl nagy ország, saját véleménnyel és így tovább. És az Egyesült Államok, láttam, hogyan oldják meg a kérdéseket a NATO-ban

− mondta az orosz elnök, aki ennek illusztrálására épp az Ukrajna csatlakozásáról folytatott 2008-as tárgyalásokat hozta fel példaként.

Németország, Franciaország úgy tűnt, hogy ellene van, ahogy néhány más európai ország is. De aztán, mint később kiderült, Bush elnök, aki olyan kemény fickó, kemény politikus, mint később elmondták, nyomást gyakorolt rájuk, és bele kellett egyezniük. Ez nevetséges. Olyan, mint az óvoda. Hol vannak a garanciák? Milyen óvoda ez? Miféle emberek ezek?

− mondta Putyin, hozzátéve, hogy ha egyszer megtörtént egy ilyen nyomásgyakorlás, nincs rá garancia, hogy nem történik meg újra.

Felajánlotta-e Putyin Kárpátalját Magyarországnak?

A beszélgetés egy részében Magyarországot is szóba hozták.

Mondta már Orbán Viktornak, hogy megkaphatja Ukrajna egy részét?

− tette fel a kérdést az amerikai konzervatív véleményvezér.

Soha. Soha nem mondtam neki. Egyetlenegyszer sem. Még csak nem is beszélgettünk erről

− szögezte le Putyin.

De valójában biztosan tudom, hogy az ott élő magyarok vissza akartak jutni a történelmi földjükre

− tette hozzá, majd elmesélte egy személyes élményét.

Valamikor a nyolcvanas évek elején autóval kirándultam az akkori Leningrádból, a Szovjetuniót átszelve Kijeven keresztül. Megálltam Kijevben, majd Nyugat-Ukrajnába mentem. Elmentem Beregszászra, és ott minden város és falu neve oroszul és az általam nem értett nyelven magyarul, oroszul és magyarul volt kiírva. Nem ukránul, oroszul és magyarul. Valamilyen falun hajtottam keresztül, és ott férfiak ültek a házaik mellett, és fekete háromrészes öltönyben és fekete hengeres kalapban voltak. Kérdeztem, hogy ezek valamiféle művészek? Azt mondták nekem, hogy nem, ők nem művészek, hanem magyarok. Kérdeztem, mit keresnek itt? Hogy érti ezt? Ez az ő földjük. Itt élnek. Ez a szovjet időkben volt, az 1980-as években. Megőrizték a magyar nyelvet és az összes nemzeti viseletüket. Ők magyarok, és magyarnak érzik magukat

− mondta az orosz elnök.

 

A Majdan téri események lépéskényszerbe hozták Oroszországot

Ukrajnában olyan jelentős számú orosz kisebbség él, hogy nélkülük egyetlen elnök sem kerülhet hatalomra az országban – világított rá Vlagymir Putyin a Tucker Carlsonnak adott interjúban. Az orosz elnök elmondta, hogy amikor Viktor Janukovicsot ukrán elnökké választották, ellenfelei nem ismerték el a győzelmét. Az ellenzőket az Egyesült Államok is támogatta, és végül szerveztek egy harmadik elnökválasztási fordulót.

Ilyesmi azonban nem szerepel az ukrán alkotmányban, tehát gyakorlatilag államcsínyről volt szó – mutatott rá Putyin. 

Így került hatalomra amerikai támogatással Viktor Juscsenko 2005-ben. A történtek ellenére Moszkva a Nyugat-barát politikussal is törekedett a kiegyensúlyozott kapcsolatokra, kölcsönös látogatásokat is tettek az államfők.

Amikor Viktor Janukovics lett az elnök 2010-ben, felmerült Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozásának kérdése.

Amikor átolvastuk a társulási szerződést, kiderült, hogy ez számunkra problémát jelent, mivel szabadkereskedelmi övezetünk és nyitott vámhatáraink voltak Ukrajnával, amelynek a társulás értelmében meg kellett volna nyitnia határait Európa előtt, ami a mi piacunk elárasztásához vezetett volna

– mondta az orosz elnök.

Ez kikényszerítette volna, hogy Oroszország lezárja a határait Ukrajnával, és vámhatárokat hozzon létre.

Janukovics elkezdte számolgatni, hogy mennyit nyer Ukrajna, mennyit veszít, és azt mondta európai partnereinek, hogy több időre van szüksége, hogy átgondolja, mielőtt aláírná

– idézte fel Vlagyimir Putyin.

Amint ezt kimondta, az ellenzék nyugati támogatással ellene fordult, és ez vezetett a Majdan téri eseményekhez és egy ukrajnai puccshoz.

Tehát Ukrajna több kereskedelmi forgalmat bonyolított Oroszországgal, mint az Európai Unióval?

– kérdezett rá Tucker Carlson.

Természetesen. Nem is a kereskedelmi volumenről van szó, bár nagyrészt arról. Hanem az együttműködés méretéről, amire az egész ukrán gazdaság épült

– világított rá Putyin elnök, hozzátéve, hogy két ország között a szovjet időktől kezdve igen szoros volt az együttműködés. 

Az USA azt mondta nekünk, hogy nyugtassuk meg Janukovicsot, és mi lecsillapítjuk az ellenzéket

– idézte fel az orosz elnök.

Szerinte Janukovics amerikai kérésre nem vetette be sem a rendőrséget, sem a hadsereget, az ellenzék mégis fegyveres puccsot követett el Kijevben, mégpedig a CIA támogatásával – mondta el Putyin.

Technikailag mindent jól csináltak. Elérték a céljukat, a kormányváltást. Politikai szempontból azonban kolosszális hiba volt

– mutatott rá Vlagyimir Putyin.

Az orosz elnök szerint az amerikaiak elszámították magukat, előre kellett volna látniuk, hova futnak ki az események. Üldözni kezdték azokat, akik nem fogadták el a puccsot, és ez teremtette meg a Krím félsziget fenyegetettségét, amire Oroszországnak muszáj volt reagálnia.

Ők indították el 2014-ben a háborút Donbászban, ahol repülőgépeket és tüzérséget vetettek be a civilek ellen. Ekkor kezdődött minden. Van egy videó a Donyecket felülről támadó repülőgépekről. Nagyszabású katonai műveletet indítottak. Aztán egy másikat. Amikor kudarcot vallottak, elkezdték előkészíteni a következőt

– mondta el az orosz elnök, hozzátéve, hogy ez lépéskényszerbe hozta Oroszországot.

Eredetileg az ukrajnai puccs volt az, ami kiváltotta a mostani konfliktust

– mutatott rá Vlagyimir Putyin.

Hozzátette, hogy Németország, Lengyelország és Franciaország voltak a garanciavállalói a Janukovics kormánya és az ellenzék között aláírt megállapodásnak, de támogatták a puccsot, és mindenki megfeledkezett a szerepükről.

Bár ez értelmetlen volt, higgyék el nekem, mert Janukovics elnök minden feltételt elfogadott, kész volt előre hozott választásokat tartani, amelyeket őszintén szólva esélye sem volt megnyerni. Ezt mindenki tudta. Akkor miért történt a puccs? Miért az áldozatok? Miért fenyegették a Krímet? Miért indítottak hadműveletet Donbászban? Ezt nem értem

– mutatott rá az orosz elnök, hozzátéve, hogy a célokat el lehetett volna érni legálisan, áldozatok és a Krím elvesztése nélkül.

A kisujjunkat sem mozdítottuk volna, ha nem történtek volna véres fejlemények a Majdanon

– szögezte le.

Hangsúlyozta, hogy a határok tiszteletben tartásával egyetértettek, a NATO bővítésével azonban nem, Ukrajna NATO-tagsága pedig végképp elfogadhatatlan lett volna számukra.

Vlagyimir Putyin választ adott arra a kérdésre is, ami talán a legtöbb embert foglalkoztatta a mostani ukrán helyzettel kapcsolatban. Szerinte a végső lökést a mostani háborúhoz az adta meg, hogy 

a jelenlegi ukrán vezetés kijelentette, hogy nem fogja végrehajtani a minszki megállapodásokat, amelyeket, mint tudják, a 2014-es minszki események után írtak alá, ahol a békés donbászi rendezés tervét fogalmazták meg

– mondta Putyin, hozzátéve, hogy egy-másfél évvel ezelőtt Németország és Franciaország korábbi vezetői nyíltan megmondták, hogy valójában ők sem gondolták komolyan a minszki megállapodásokat.

Egyszerűen az orrunknál fogva vezettek minket

– mutatott rá Vlagyimir Putyin orosz elnök.
 

Mikor lehet béke Ukrajnában?

Vlagyimir Putyin azt mondta a Tucker Carlsonnak adott interjújában, hogy az ukrajnai háború néhány héten belül véget érhet. 

A sztárújságíró kérdésére a béke lehetőségéről az orosz elnök azt mondta: ha a Nyugat valóban abba akarja hagyni a harcot, abba kell hagynia a fegyverszállítást. 

Néhány héten belül vége lenne. Ennyi

 – tette hozzá Putyin.

A mintegy kétórás beszélgetés részeként az orosz államfő kifejtette: az általa csak különleges katonai műveletnek nevezett akció céljait még nem sikerült elérni, mert az egyik cél a nácimentesítés. Putyin elmondta azt is, hogy mit ért ezalatt. Szerinte ez mindenféle neonáci mozgalom betiltását jelenti, ugyanis úgy véli, meg kell szabadulni azoktól, akik fenntartják ezt a koncepciót, támogatják ezt a gyakorlatot.

Az orosz elnök az isztambuli béketárgyalásokkal kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a tárgyalások már majdnem befejeződtek, de Kijev végül elutasította a megállapodásokat, amikor az orosz csapatok kivonultak Kijevből. 

Carlson az interjúban azt is megkérdezte Putyintól, hogy szerinte túl megalázó-e ezen a ponton, hogy a NATO elfogadja az orosz ellenőrzést a két évvel ezelőtt elfoglalt ukrán területek felett.

Gondolják meg, hogyan tegyék ezt méltósággal

– mondta Putyin.

Az interjúban szó esett az orosz elnök és Washington kapcsolatáról. Arra a kérdésre, hogy mikor beszélt utoljára Joe Biden amerikai elnökkel, Putyin azt mondta, nem emlékszik erre, Donald Trump korábbi elnökkel viszont nagyon jó kapcsolatokat ápolt.

 

Ki robbantotta fel az Északi Áramlatot?

Nem elég az érdek, képesség is kellett az Északi Áramlat felrobbantásához, legalábbis Vlagyimir Putyin szerint.

Ki robbantotta fel az Északi Áramlat gázvezetéket?

 – tette fel a kérdést Tucker Carlson Vlagyimir Putyinnak az eset kapcsán. Az orosz elnök annyit mondott: 

Biztos te

– mire Carlson azt felelte:

Aznap elfoglalt voltam. Nem én robbantottam fel az Északi Áramlatot.

Hosszabb nevetés után komolyra váltva a szót Putyin úgy fogalmazott, ha Carlsonnak volt is alibije, a CIA-nak nem. Állítását alátámasztandó úgy fogalmazott, az Egyesült Államoknak megvan a képessége és az érdeke is a csővezeték felrobbantásához. Mint magyarázta, az érdek talán többekben is megvan, a megvalósításhoz való kapacitás azonban nincs. 

Nem mindenki képes a Balti-tenger fenekére süllyedni, és végrehajtani ezt a robbanást. Két komponenst kell összekapcsolni. Kinek érdeke és ki képes rá?

 – szögezte le Putyin.

 

A CIA a kaukázusi szeparatistákat támogatta az orosz kormány ellenében

Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy az elmúlt évtizedekben a Nyugat többször is elutasította Oroszország közeledését. Szerinte fontos pillanata az orosz–amerikai kapcsolatok megromlásának az, amikor az amerikaiak az oroszok többszöri kérése ellenére létrehozták a rakétavédelmi rendszerüket. 

Putyin azt javasolta Bush elnöknek, hogy az Egyesült Államok, Oroszország és Európa közösen hozza létre a rakétavédelmi rendszert. Az orosz elnök szerint ha akkor elfogadták volna a tervét, megváltozott volna a világ – de Oroszország NATO-ba való belépésének ötletéhez hasonlóan ezt is elutasították.

Ráadásul a megválasztott elnökök mindkét esetben nyitottak lettek volna a megegyezésre, de az ügynökségek vezetői felülbírálták a döntéseiket. 

Ez vezetett oda, hogy az oroszok megteremtették a saját interkontinentális hatótávolságú hiperszonikus rendszereiket, amelyeket azóta is fejlesztenek.

A hiperszonikus csapásmérő rendszerek fejlesztése terén most mindenkit megelőzünk, az Egyesült Államokat és a többi országot is. És napról napra fejlesztjük ezeket

– világított rá Putyin.

Amellett, hogy elutasították az együttműködésre vonatkozó javaslatokat, az amerikai titkosszolgálatok bárkivel hajlandók voltak lepaktálni, aki az orosz kormány ellen volt.

Többször felvetettem, hogy az Egyesült Államoknak nem szabad támogatnia a szeparatizmust vagy a terrorizmust az Észak-Kaukázusban. De ők mégis folytatják ezt. És politikai támogatás, információs támogatás, pénzügyi támogatás, sőt katonai támogatás érkezett az Egyesült Államoktól és műholdjaitól a kaukázusi terrorista csoportoknak

– vádolta az Egyesült Államokat Vlagyimir Putyin.
Elmondta, hogy egyszer az amerikai elnöknek is felvetette a problémát, aki bizonyítékot kért tőle, amit ő át is adott.

Megnézte, és tudják, mit mondott? Elnézést kérek, de ez történt. Idézem, azt mondta, »nos, szétrúgom a seggüket«

– idézte fel az orosz elnök, hozzátéve, hogy ezután sokáig nem volt fejlemény az ügyben. Miután kérésére az FSZB igazgatója írt a CIA igazgatójának, többszöri kérdés után kaptak választ.

A válasz megvan az archívumban. A CIA így válaszolt: »Együttműködtünk az oroszországi ellenzékkel. Úgy gondoljuk, hogy ez a helyes dolog, és ezt fogjuk folytatni«

– mondta el Putyin.

Szerinte ebben az esetben az oroszokkal a Kaukázusban harcoló szeparatistákat és terroristákat nevezte a CIA ellenzéknek.

 

A világ változik, ezt pedig az amerikai elit nem képes elfogadni

Két részre szakad a világ, az egyikben van olcsó energia, a másikban nincs – vetette fel Tucker Carlson amerikai konzervatív véleményvezér Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, aki szerint viszont a világnak egyetlen egésznek kellene lennie, és a biztonságot meg kellene osztani ahelyett, hogy csak a felső egymilliárdnak tartanánk fenn. Ez stabillá és kiszámíthatóvá tenné a világot, szemben a mostani megosztottsággal.

Ez egy súlyos betegség időszaka, amin a világ most keresztülmegy

− vélekedett Putyin.

Az amerikai sztárújságíró a dollár szerepének megváltozásáról is megkérdezte az elnököt.

Vlagyimir Putyin szerint stratégiai hiba a dollárt a külpolitikai harc eszközeként használni, mert ezzel a saját hatalmát ássa alá Amerika.

Nézzék meg, mi történik a világban. Még az Egyesült Államok szövetségesei is csökkentik a dollártartalékaikat. Ezt látva mindenki elkezdi keresni a módját, hogy megvédje magát

− mutatott rá az orosz elnök.

A szankciók, vagyonbefagyasztások jelzést jelentenek az egész világnak. 2022-ig az orosz külkereskedelmi tranzakciók mintegy nyolcvan százaléka amerikai dollárban és euróban történt. A harmadik országokkal folytatott tranzakciók mintegy felét az amerikai dollár tette ki, ez mára 13 százalékra csökkent – sorolta az orosz elnök, hangsúlyozva, hogy nem ők akarták elhagyni a dollár használatát. Ez az amerikai gazdaságnak sem tesz jót. A lépés egyetlen lehetséges oka az amerikaiak önhittsége. Úgy gondolták, ettől összeomlik az orosz gazdaság, de nem így lett.

A kínai jüanban bonyolított tranzakciók ugyanakkor három százalékról nagyjából 34 százalékra emelkedtek, ráadásul más országok is kezdenek áttérni a kínai fizetőeszközben való elszámolásra.

– Fenyegeti-e emiatt a BRICS tagállamait, hogy Kína túlságosan rájuk telepszik? − tette fel a kérdést Tucker Carlson. Az orosz elnök szerint bár Kínát mumusnak tartja a Nyugat, a külpolitikája nem agresszív, inkább a kompromisszumokat keresi. Európában is nő a Kínával való együttműködés, hiszen mindenáron igyekeznek hozzáférni a kínai piachoz – mutatott rá. Az Egyesült Államok pedig megint csak önmagának árt, ha a Kínával való kapcsolatokat korlátozza.

Mi, kollégámmal és barátommal, Hszi Csin-ping elnökkel együtt azt a célt tűztük ki, hogy elérjük a kétszázmilliárd dolláros kölcsönös kereskedelmi forgalmat Kínával. Ezt a szintet túlléptük

− mondta el az orosz államfő, hozzátéve, hogy a kereskedelmük kiegyensúlyozott, a csúcstechnológia, az energia, a tudományos kutatás és fejlesztés egyaránt megtalálható a portfólióban.

A BRICS, amelynek soros elnökségét idén Oroszország látja el, nagyon gyorsan fejlődik, ezzel párhuzamosan a G7 részesedése a világgazdaságban csökken. Míg 1992-ben 47 százalékát adták a világgazdaságnak, 2022-ben ez már csak harminc százalék volt, míg a BRICS-országok ugyanezen idő alatt 16 százalékról a G7 szintje fölé növekedtek.

Ennek semmi köze az ukrajnai eseményekhez. Ez a globális fejlődés és a világgazdaság tendenciáinak köszönhető

− magyarázta Putyin, hozzátéve, hogy ehhez alkalmazkodni kell.

Az aktuális vezetőtől függetlenül az amerikai politikai berendezkedés nem tud mit kezdeni a világ változásával, a más országokkal szembeni brutális intézkedések pedig kontraproduktívak. A probléma az elit gondolkodása.

Nézze, Kína gazdasága a világ első gazdasága lett, a vásárlóerő-paritásban és a volumenben is. Az USA-nak már régen vége van

– mutatott rá.

Oroszország világszinten ötödik, de Európában a legnagyobb gazdaság volt tavaly, minden szankció és korlátozás ellenére – mondta el az államfő.

 Borítókép: Tucker Carlson interjúja Vlagyimir Putyinnal