Oroszország belépett volna a NATO-ba

Volt olyan német politikus, aki előre látta, hogy mit hoz magával a NATO bővítése, de senki sem hallgatott rá. Oroszországot elutasították és átverték – hangzott el a Tucker Carlson által készített Putyin-interjúban.

Ebben az értelemben tehát minden okunk megvan arra, hogy megerősítsük, hogy Ukrajna egy mesterséges állam, amelyet Sztálin akaratából alakítottak ki

− szögezte le az orosz elnök.

Tucker Carlson arra volt kíváncsi, hogy ezt miért csupán két évvel ezelőtt vetette fel Oroszország, miért nem a Szovjetunió szétesésekor.

Végül is a Szovjetunió összeomlását gyakorlatilag az orosz vezetés kezdeményezte. Nem értem, mi vezérelte akkoriban az orosz vezetést, de gyanítom, hogy több oka is volt annak, hogy azt hitték, minden rendben lesz. Először is, azt hiszem, az akkori orosz vezetés úgy gondolta, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti kapcsolat alapjait valójában a közös nyelv jelenti. Az ottani lakosság több mint kilencven százaléka beszélt oroszul. Családi kötelékek, minden harmadik embernek volt ott valamilyen családi vagy baráti kapcsolata. Közös kultúra. Közös történelem, végül közös hit, évszázadokon át tartó együttélés egy államban és mélyen összefonódott gazdaságok. Mindezek olyan alapvetőek voltak. Mindezek az elemek együttesen teszik elkerülhetetlenné a jó kapcsolatainkat

− magyarázta Vlagyimir Putyin, aki különösen a második pontot tartja fontosnak.

Oroszország önként beleegyezett a szovjet összeomlásba is. Az akkori orosz vezetés azt hitte, hogy ezt az úgynevezett civilizált Nyugat az együttműködésre és társulásra való meghívásként fogja felfogni. Voltak is olyan nyugati politikusok, például a német szociáldemokrata Egon Bahr, akik felismerték, hogy európai biztonsági rendszert kell létrehozni, nem pedig a NATO-t bővíteni, mert az újabb hidegháborúhoz vezet – idézte fel az orosz elnök.

Bölcs öregember volt, de senki sem hallgatott rá

– mondta el Putyin.

Miért fél a Nyugat jobban egy erős Oroszországtól, mint egy erős Kínától? – tette fel a kérdést Carlson.

A Nyugat jobban fél az erős Kínától, mint az erős Oroszországtól, mert Oroszország 150 millió embert jelent, Kína pedig másfél milliárd lakosú. És a gazdasága ugrásszerűen, évente öt százalékkal növekszik. Már régen megelőzte az Egyesült Államokat, és gyors ütemben növekszik. Ne beszéljünk arról, hogy ki kitől fél. Ne érveljünk ilyen kifejezésekkel

– válaszolta az orosz elnök, majd azzal folytatta, hogy a Szovjetunió összeomlása utáni időszakban Oroszország hiába várta, hogy befogadják a civilizált nemzetek közé.

Átvertek minket

− szögezte le, az Egyesült Államokra célozva.

Az ígérettel szemben, hogy a NATO nem fog kelet felé terjeszkedni, a szervezet öt hullámban bővült. Oroszország ezt eltűrte, és tárgyalásokat szorgalmazott. A szakadék akkor kezdett nőni, amikor kitört a jugoszláviai háború, és Oroszország felemelte a hangját Szerbia védelmében.

Oroszország nem tehetett mást, mint hogy felemelte a hangját a szerbek mellett, mert a szerbek is egy különleges és hozzánk közel álló nemzet, ortodox kultúrával és így tovább. Egy olyan nemzet, amely generációkon keresztül nagyon sokat szenvedett

− mondta Putyin.

Ep. 73 The Vladimir Putin Interview pic.twitter.com/67YuZRkfLL

— Tucker Carlson (@TuckerCarlson) February 8, 2024

Az Egyesült Államok azonban a nemzetközi jogot megsértve bombázta Belgrádot, és ezzel kiengedte a szellemet a palackból.

Amikor Oroszország tiltakozott és a neheztelését fejezte ki, mit mondtak? Az ENSZ alapokmánya és a nemzetközi jog elavult. Most mindenki a nemzetközi jogra hivatkozik, de akkoriban azt mondták, hogy minden elavult. Mindent meg kell változtatni. Valóban, néhány dolgot meg kell változtatni, mivel az erőviszonyok megváltoztak

− hívta fel a figyelmet az orosz elnök.

Amikor 2000-ben elnök lett, úgy gondolta, a jugoszláv háborúnak vége, meg kell próbálni helyreállítani a kapcsolatokat. Ezt olyannyira komolyan gondolta, hogy a NATO-ba való belépést is felvetette.

Egy találkozón itt a Kremlben a leköszönő elnökkel, Bill Clintonnal, itt a szomszéd szobában, azt mondtam neki, megkérdeztem tőle: Bill, mit gondolsz, ha Oroszország kérné a NATO-ba való belépést, szerinted ez megtörténne? Hirtelen azt mondta: »Tudod, ez érdekes. Azt hiszem, igen.« De este, amikor vacsoránál találkoztunk, azt mondta: Tudod, beszéltem a csapatommal, nem, ez most nem lehetséges. Megkérdezheti tőle

− elevenítette fel Vlagyimir Putyin, aki megerősítette, hogy pozitív válasz esetén megkezdődhetett volna a közeledés.

Hogy miért utasította el a kinyújtott kezet a Nyugat, arra Putyinnak nincs válasza.

Csak találgatni tudom, hogy miért, túl nagy ország, saját véleménnyel és így tovább. És az Egyesült Államok, láttam, hogyan oldják meg a kérdéseket a NATO-ban

− mondta az orosz elnök, aki ennek illusztrálására épp az Ukrajna csatlakozásáról folytatott 2008-as tárgyalásokat hozta fel példaként.

Németország, Franciaország úgy tűnt, hogy ellene van, ahogy néhány más európai ország is. De aztán, mint később kiderült, Bush elnök, aki olyan kemény fickó, kemény politikus, mint később elmondták, nyomást gyakorolt rájuk, és bele kellett egyezniük. Ez nevetséges. Olyan, mint az óvoda. Hol vannak a garanciák? Milyen óvoda ez? Miféle emberek ezek? 

− mondta Putyin, hozzátéve, hogy ha egyszer megtörtént egy ilyen nyomásgyakorlás, nincs rá garancia, hogy nem történik meg újra.

Borítókép: Tucker Carlson interjúja Vlagyimir Putyinnal