Brüsszel pánikol, a kihagyottak koalíciója kapkodásba kezdett

Donald Trump és Vlagyimir Putyin közelgő találkozója felforgatta a világpolitikát. A brüsszeli elit saját háborúpárti politikája miatt a partvonalról nézi egy új világrend kialakulását, miközben kiderült, Orbán Viktornak ismét igaza volt: tűzszünet kell és béke.

Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI Forrás: AFP

Az már senki számára nem lehet titok, hogy mérföldkő lesz az alaszkai tárgyalás, azonban a két főszereplőn túl érdemes megnézni a világpolitika hozzáállását is a kérdéshez. Az európai politikusokat kihagyták a folyamatból, Kína pedig feszülten figyeli legközelebbi szövetségesének és legnagyobb riválisának a találkozóját. Mindeközben Európa pánikol és továbbra is Ukrajna érdekeivel foglalkozik.

Európa feleszmélt és követelőzik 
Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI/AFP

Szakértők szerint a Trump–Putyin-csúcstalákozó témái között nemcsak az orosz–ukrán háború, de a szankciók és a NATO kérdése is felmerülhet.

Európa határozott elképzelés mentén folytatta eddigi ukránpárti politikáját. Az Ursula von der Leyen vezette brüsszeli elit mindent megtett azért, hogy a háború ne lokális konfliktus maradjon, hanem egy egész kontinensre kiterjedő konfliktussá nője ki magát.

Ennek köszönhetően a békéhez vezető első lépések megbeszélésénél ők azok, akik a sarokból figyelhetik csak az eseményeket. 

Emlékezetes, korábban Donald Trump és J. D. Vance alelnök is bírálta Európát. Az Egyesült Államok és Európa ugyanazon „civilizációs csapat” tagja, kultúrájuk szorosan összefonódik, de ez nem jelenti azt, hogy nem bírálhatják egymást – jelentette ki J. D. Vance májusban Washingtonban egy európai szervezésű pódiumbeszélgetésen. Az amerikai alelnök a müncheni biztonsági konferencia szervezetének eseményén kifejtette, hogy a 21. században Európának egy „kicsivel” nagyobb mértékben kell részt vennie a terhek megosztásában a védelmet tekintve. 

Orbán Viktor a béke pártján

Ursula von der Leyen és a brüsszeli vezetés, úgy tűnik, nem értett meg egy kulcsfontosságú momentumot a konfliktus rendezése szempontjából: bármilyen érdemi lezárásához a konfliktusnak szükség van az oroszokkal való párbeszédre is. 

Ennek a fajta politikának volt az eklatáns példája az Orbán Viktor miniszterelnök ellen folytatott hadjárat.

Emlékezetes, míg Orbán Viktor régóta a tűzszünet mellett érvel, addig Ursula von der Leyen és António Costa a háborús intézkedések folytatását támogatták, az európai politika a tűzszünet kapcsán elutasító, sőt támadó pozíciót vett fel. 

Emlékezetes ugyanakkor, Orbán Viktor tavaly júliusban indított békemissziót – az uniós elnökség átvétele után, amelynek célja az orosz–ukrán háborús helyzet diplomáciai úton történő rendezésében való közreműködés volt. A magyar kormányfő a tárgyalássorozat során találkozott Zelenszkij ukrán elnökkel, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, akivel év végén telefonon is egyeztetett, Pekingben Hszi Csin-ping kínai elnökkel tárgyalt, két alkalommal találkozott Recep Tayyip Erdogan török államfővel, és járt Ferenc pápánál is. A kormányfő Donald Trumppal is több alkalommal egyeztetett békemissziója során, nyáron még elnökjelöltként, decemberben pedig már megválasztott elnökként látta vendégül őt a politikus, akinek január 20-i beiktatása fordulatot hozhat az orosz–ukrán háborúban. Orbán Viktor békemissziója kinyitotta az ajtót a béke megteremtésére.

Brüsszel pánikban

A Trump–Putyin-csúcstalálkozó hírére  az európai vezetők láthatóan pánikba estek. Ahogy arról lapunk is beszámolt, Friedrich Merz német kancellár vészhelyzeti tanácskozásra hívta az európai vezetőket, Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. A beszámolók szerint az európai vezetők most épp tűzszünetet szeretnének, miközben a Trump–Putyin-csúcstalálkozó hírére azonnal Ukrajna mellé álltak és Zelenszkij érdekeit kezdték védeni.

A virtuális csúcstalálkozó az Oroszországgal szembeni nyomásgyakorlás lehetőségeire, az Oroszország által elfoglalt ukrán területekkel kapcsolatos kérdésekre, Kijev biztonsági garanciáira és a lehetséges béketárgyalások lebonyolítására fog összpontosítani egy német tisztviselő beszámolója alapján. 

Ezek mellett azonban az Európai Unió vezetői arra is szeretnék rávenni Trumpot, hogy ne engedjen semmilyen területcserét addig, amíg Vlagyimir Putyin orosz elnök bele nem egyezik egy tűzszünetbe. 

Az európai vezetők 

a hajlandók koalíciójából a kihagyottak koalíciójává váltak.

Trump még így is tesz egy gesztust feléjük: csatlakozik a virtuális tanácskozáshoz. 

Stefán Csaba, a Magyar Külügyi Intézet kutatója ennek kapcsán lapunknak arról beszélt, hogy az Európai Unió azért sem ül a tárgyalóasztalnál, mert nincsen rá szükség, könnyebb egyezkedni, ha kevesebben ülnek az asztalnál. Egyúttal hozzátette: ha részt is venne az EU a tárgyaláson, akkor is az ukrán álláspontot képviselné, ez pedig csak hátráltatná a dolgot diplomáciai értelemben. 

Ez azonban csak egy külső tényező a szakértő szerint. Az Európai Unió ugyanis továbbra az Egyesült Államoktól. Ennek a függésnek a megtörésére voltak is próbálkozások – leginkább a retorika szintjén –, azonban az EU vezetőinek rá kellett jönnie, hogy olyan mély a kitettsége a kontinensnek, hogy az ukrán kérdésben sem rúghat labdába, ha nem az amerikaiakkal együtt mozog.

Így született az az elképzelés, hogy inkább Trumpot akarják meggyőzni az EU vezetői, hogy a számukra is megfelelő álláspontot képviselje – emelte ki Stefán.

Kína és Oroszország

Lindsey Graham amerikai republikánus szenátor nemrég arról beszélt, hogy a Trump és Putyin közötti találkozót Kína is árgus szemekkel fogja figyelni. Az amerikai politikus szerint ha a területcserék kapcsán a kínai vezetés azt látja, hogy az orosz elnök jól jön ki a dologból, az bátorítólag hathat Kínára Tajvan kérdését illetően. 

Ennek kapcsán Stefán Csaba kiemelte: Oroszország és Kína nem egy természetes szövetséges, az oroszok rá vannak utalva Kínára, ezzel pedig Kína jár a legjobban, hiszen olcsón szerzik be az orosz energiahordozókat. 

Az amerikai geopolitikának pedig nagyon erős érdeke fűződik hozzá, hogy Oroszországot leválassza Kínáról. Stefán szerint ez azt is jelenti, hogy ha a tárgyaláson valóban előkerülnek geopolitikai kérdések, úgy az amerikaiak számára egy tűzszüneti megállapodás nélkül is pozitív lehet a találkozó. 

Tajvan kapcsán óvatosan kell fogalmazni a szakértő szerint, hiszen Kínának nem érdeke, hogy a konfliktus például Krím önálló elismerésével záródjon, mivel az egy Kína politika mentén az ország Tajvant örökös és elidegeníthetetlen részének tekinti. Egy esetleges határmozgás, amit el is ismer a világ, azonban precedenst teremthetne és lehetőséget adna arra, hogy Tajvan elinduljon függetlenné válni. 

Háború tekintetében azonban szigorúan hozzá kell tenni, hogy bármilyen háború Tajvan és Kína között egy merőben más háború lenne – fogalmazott a szakértő.

Nem érdemes olyan konklúziót levonni, hogy majd ha Alaszkában történik valami, akkor Kína az alapján cselekszik. Kínának megvannak a hosszú távú tervei, ezen pedig nem fog változtatni az, hogy Ukrajna kapcsán mi történik – foglalta össze Stefán Csaba. 

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP)